Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

rülete 46 300 km2) és a Tiszához (46 800 km2). A területegységre jutó vízfolyáshossz kicsi: 0,3

km/km2. összehasonlításul Ausztriában kb. 1,0 km/km2.

A vízjárás is nagyon szeszélyes. Ennek jellemzésére a vízfolyás legkisebb és legnagyobb vízhozamának aránya szolgál. Ez az arány a Dunánál 1:45, a Tiszánál 1:50, a kisebb vízfolyásoknál azonban 1:500-ig is terjed.

A szélsőséges vízjárás, a folyók kis esése és a sík területek miatt niagy az árvíz- és belvízveszély. Az ország területének negyede árvíztől, csaknem a fele belvíztől veszélyeztetett. A vízkészletek területi koncentráltsága nehéz feladatot jelent a vízellátásban. A nagy folyóktól távolabb jelentkező vízigényék kielégítése csak költséges beruházásokkal lehetséges. Ez a kérdés telepítéspolitikánk döntő tényezője.

Kevés az energiahordozó.

Magyarország energiahordozóban rendkívül szegény. Sajnos ezek között vízienergiában is, s ami van az: sem a leggazdaságosabban hasznosítható.

Mégsem mondhatunk le meglévő vízerő lehetőségeink maradéktalan hasznosításáról.

Víziközlekedésre alkalmasak a vízfolyások.

Magyarország ebben a tekintetben előnyös helyzetben van. A Duna nemzetközi víziút, amelynek forgalmába a Tisza és a többi nagyobb mellékvízfolyás is bekapcsolható.

A vízgazdálkodás szempontjából legkedvezőbb helyzete azoknak az országoknak van, amelyek egységes vízgyűjtőn fekszenek. Hazánk ebből a szempontból kedvezőtlen fekvésű és a vízgazdálkodás nemzetközi vonatkozásai tekintetében Magyarországon az ebből származó különleges szempontokat figyelembe kell venni. Nagyobb vízfolyásaink kivétel nélkül az ország határain kívül ered- nak. A Kárpát-medence teknőj ében fekvő országunkban egységes vízgazdálkodás csak a közös vízgyűjtőn fekvő szomszédos államokkal való szoros — az országok egyenjogúságán, szuverenitásuk tisztel etbentartásán és egymás érdekeinek kölcsönös figyelembevételén alapuló — együttműködésben valósulhat meg.

Megállapítható, hogy a magas szintű vízgazdálkodás a gazdasági és kulturális haladás egyik alapfeltétele.

2.2 A vízgazdálkodási szakágazatok fejlesztési céljainak népgazdasági jelentősége

A vízgazdálkodási fejlesztési céljait a vízgazdálkodás oldaláról szakágazatonként lehet a legvilágo- sabban áttekinteni. A szakágazatok egymással való kapcsolataira az egyes szakágzatokon belül külön- külön kitérünk.

2 21 ARVÍZMENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM,

FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSA

2.211 Arvízmentesítés, árvízvédelem

Az ország területének mintegy 25%-a, kereken

2.3 millió ha, árvízvédelmi töltésekkel védett terület. Ezen a területen ma legnagyobbrészt mezőgazdasági termelés folyik. A népgazdaság fejlődése

következtében az ipar fejlesztése és a mezőgazdaság termelési színvonalának jelentős emelkedése miatt e területek értéke növekszik. Ez az egyik oka annak, hogy az árvízvédelmi műveket fejleszteni kell.

Az árvízi elöntések gyakorisága ugyanis a múlthoz képest csökken, de a fajlagos károk — a területek állóeszközértékének növekedése következtében, — emelkednek.

Az árvízvédelmi töltéseinkre eddig fordított beruházás sem teljes értékű, mert

— a védtöltések mintegy 35%-a a mértékadó vízszintekhez viszonyítva alacsony, azokon az előírt magassági biztonság nincs meg;

— a keresztmetszeti méretek nem kielégítők;

— a töltések, anyag és altalaja ssok helyen nem megfelelő;-— a, vonalozási viszonyok — főleg a jéglevonulási szempontokat figyelembevéve — néhol nem megfelelőek.

A fejlesztés fő célkitűzése a fent felsorolt hiányosságok megszüntetése. Ez a munka a népgazdaság minden ágazatát jóformán egyenlő súllyal érinti.

2.212 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSA

E munkálatok körében két célt kell kielégíteni:

— egyrészt e munkáknak szolgálniok kell közvetlenül a vízi-szállítás és közlekedés érdekeit és elősegíteni a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljainak elérését,

— másrészt biztosítani kell az árvizek zavartalan lefolyását.

A feladatok részben folyószabályozási, részben árvízmentesítési módszerekkel végrehajtandó vízi- építkezések, megvalósítását teszik szükségessé.

A folyószabályozási munkák azért fontosak, mert a népgazdasági általános fejlődés és a területi munkamegosztás: fejlődése jelentősen megnöveli a szállítási igényeket. Ezek, hatékonyabb módon való kielégítése megköveteli a minél gazdaságosabb szállítási eszköz használatát, továbbá a szállításra kerülő áruféleségeknek az egyes közlekedési eszközök között való megfelelő elosztását. Növeli a víziszállítások jelentőségét, az is, hogy a Duna — különösen, ha összekötése az európai víziútrendszerekkel megtörténik — fontos közlekedési útvonal, melyen, a zavartalan hajózás lehetőségét biztosítani kell.

A folyószabályozási munkák keretében, mindenekelőtt az állandóan hajózhatónak minősített, ösz- szesen 1,251 km hosszú folyószakaszokon elsősorban a, legkisebb hajózási mélység folyamatos biztosítása, szükséges gázlórendezéssel. A 243 km hosszú, időszakosan hajózható folyószakaszokon a jelenlegi hajózási mélységek növelésén kívül a kisvízi kényszerszünetek időtartamának a csökkentése a főfeladiat.

E munkák keretében történik továbbá gondoskodás a kiépített szabályozási műveknek az eddiginél nagyobb ütemben történő fejlesztéséről.

A folyószabályozási munkák végrehajtása növeli az árvízvédelmi biztonságot is, mivel a jeges árvizek zavartalan levonulását segíti, ezért jelentős a szerepe az árvízvédelemben.

27