Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

rülete 46 300 km2) és a Tiszához (46 800 km2). A területegységre jutó vízfolyáshossz kicsi: 0,3 km/km2. összehasonlításul Ausztriában kb. 1,0 km/km2. A vízjárás is nagyon szeszélyes. Ennek jellem­zésére a vízfolyás legkisebb és legnagyobb vízhoza­mának aránya szolgál. Ez az arány a Dunánál 1:45, a Tiszánál 1:50, a kisebb vízfolyásoknál azonban 1:500-ig is terjed. A szélsőséges vízjárás, a folyók kis esése és a sík területek miatt niagy az árvíz- és belvízveszély. Az ország területének negyede árvíztől, csaknem a fele belvíztől veszélyeztetett. A vízkészletek terü­leti koncentráltsága nehéz feladatot jelent a vízel­látásban. A nagy folyóktól távolabb jelentkező vízigényék kielégítése csak költséges beruházások­kal lehetséges. Ez a kérdés telepítéspolitikánk döntő tényezője. Kevés az energiahordozó. Magyarország energiahordozóban rendkívül sze­gény. Sajnos ezek között vízienergiában is, s ami van az: sem a leggazdaságosabban hasznosítható. Mégsem mondhatunk le meglévő vízerő lehető­ségeink maradéktalan hasznosításáról. Víziközlekedésre alkalmasak a vízfolyások. Magyarország ebben a tekintetben előnyös hely­zetben van. A Duna nemzetközi víziút, amelynek forgalmába a Tisza és a többi nagyobb mellékvíz­folyás is bekapcsolható. A vízgazdálkodás szempontjából legkedvezőbb helyzete azoknak az országoknak van, amelyek egységes vízgyűjtőn fekszenek. Hazánk ebből a szempontból kedvezőtlen fekvésű és a vízgazdál­kodás nemzetközi vonatkozásai tekintetében Ma­gyarországon az ebből származó különleges szem­pontokat figyelembe kell venni. Nagyobb vízfolyá­saink kivétel nélkül az ország határain kívül ered- nak. A Kárpát-medence teknőj ében fekvő orszá­gunkban egységes vízgazdálkodás csak a közös víz­gyűjtőn fekvő szomszédos államokkal való szoros — az országok egyenjogúságán, szuverenitásuk tisz­tel etbentartásán és egymás érdekeinek kölcsönös figyelembevételén alapuló — együttműködésben valósulhat meg. Megállapítható, hogy a magas szintű vízgazdál­kodás a gazdasági és kulturális haladás egyik alap­feltétele. 2.2 A vízgazdálkodási szakágazatok fejlesztési céljainak népgazdasági jelentősége A vízgazdálkodási fejlesztési céljait a vízgazdál­kodás oldaláról szakágazatonként lehet a legvilágo- sabban áttekinteni. A szakágazatok egymással való kapcsolataira az egyes szakágzatokon belül külön- külön kitérünk. 2 21 ARVÍZMENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSA 2.211 Arvízmentesítés, árvízvédelem Az ország területének mintegy 25%-a, kereken 2.3 millió ha, árvízvédelmi töltésekkel védett terü­let. Ezen a területen ma legnagyobbrészt mezőgaz­dasági termelés folyik. A népgazdaság fejlődése következtében az ipar fejlesztése és a mezőgazdaság termelési színvonalának jelentős emelkedése miatt e területek értéke növekszik. Ez az egyik oka an­nak, hogy az árvízvédelmi műveket fejleszteni kell. Az árvízi elöntések gyakorisága ugyanis a múlt­hoz képest csökken, de a fajlagos károk — a terü­letek állóeszközértékének növekedése következté­ben, — emelkednek. Az árvízvédelmi töltéseinkre eddig fordított be­ruházás sem teljes értékű, mert — a védtöltések mintegy 35%-a a mértékadó vízszintekhez viszonyítva alacsony, azokon az elő­írt magassági biztonság nincs meg; — a keresztmetszeti méretek nem kielégítők; — a töltések, anyag és altalaja ssok helyen nem megfelelő;-— a, vonalozási viszonyok — főleg a jéglevonu­lási szempontokat figyelembevéve — néhol nem megfelelőek. A fejlesztés fő célkitűzése a fent felsorolt hiá­nyosságok megszüntetése. Ez a munka a népgaz­daság minden ágazatát jóformán egyenlő súllyal érinti. 2.212 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSA E munkálatok körében két célt kell kielégíteni: — egyrészt e munkáknak szolgálniok kell köz­vetlenül a vízi-szállítás és közlekedés érdekeit és elősegíteni a vízellátás és mezőgazdasági vízhasz­nosítás céljainak elérését, — másrészt biztosítani kell az árvizek zavartalan lefolyását. A feladatok részben folyószabályozási, részben árvízmentesítési módszerekkel végrehajtandó vízi- építkezések, megvalósítását teszik szükségessé. A folyószabályozási munkák azért fontosak, mert a népgazdasági általános fejlődés és a területi mun­kamegosztás: fejlődése jelentősen megnöveli a szál­lítási igényeket. Ezek, hatékonyabb módon való ki­elégítése megköveteli a minél gazdaságosabb szállí­tási eszköz használatát, továbbá a szállításra kerülő áruféleségeknek az egyes közlekedési eszközök kö­zött való megfelelő elosztását. Növeli a víziszállítá­sok jelentőségét, az is, hogy a Duna — különösen, ha összekötése az európai víziútrendszerekkel meg­történik — fontos közlekedési útvonal, melyen, a zavartalan hajózás lehetőségét biztosítani kell. A folyószabályozási munkák keretében, minde­nekelőtt az állandóan hajózhatónak minősített, ösz- szesen 1,251 km hosszú folyószakaszokon elsősor­ban a, legkisebb hajózási mélység folyamatos biz­tosítása, szükséges gázlórendezéssel. A 243 km hosszú, időszakosan hajózható folyószakaszokon a jelenlegi hajózási mélységek növelésén kívül a kis­vízi kényszerszünetek időtartamának a csökkentése a főfeladiat. E munkák keretében történik továbbá gondos­kodás a kiépített szabályozási műveknek az eddi­ginél nagyobb ütemben történő fejlesztéséről. A folyószabályozási munkák végrehajtása növeli az árvízvédelmi biztonságot is, mivel a jeges ár­vizek zavartalan levonulását segíti, ezért jelentős a szerepe az árvízvédelemben. 27

Next

/
Thumbnails
Contents