Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
•1 □ mederrendezés lllllllllll műtárgyépítés talajvédelem t::/1 to/ajvizszintszabó/gozás BBE vizmosáskötés Tisza és vízrendszere Beruházások megosztása 1960-2000között talajvedelem nélkül ta/ajvéde/emme/ együtt talajvédelem nélkül 1. ábra lahyvédelemmel együtt talajvédelem nélkül talajvédelemmel együtt A Duna vízgyűjtőjén szükséges kisvízfolyás rendezésének összefoglaló főbb adatait a 3. táblázat tartalmazza. 2.212 A Dráva vízgyűjtőterületéhez tartozó kisvízfolyások rendezése A Dráva menti területeken a kisvízfolyás rendezés főcélja a kiöntés gyakoriságának csökkentése és a völgyfenéki terület lecsapolásának biztosítása. A Mura-menti vízgyűjtőkben a munkálatok előrehaladását elsősorban mezőgazdasági fejlesztési szempontok határozzák meg. Az egyetlen jelentős ipari vízhasználó a Kőolajipari Tröszt. A Principá- lis-csatoma által érintett Nagykanizsa városon, kívül csak kisebb községeken haladnak át kisvízfolyások. A Mura három mellékvízfolyása közül csak a Principális csatorna földmunkái készültek el az utóbbi években; A korszerű meder-, illetve depo- niarendezést a megépült 6,8 m torkolati szakaszhoz csatlakozóan folytatni kell, hogy a csatorna lecsapoló szerepét betölthesse, valamint városi szakaszán a szennyvizeket befogadhassa. A Kebele főmedrének jelentéktelen kis szakaszát rendezték. E patakot a nemzetközi megállapod ásnak is megfelelő összetett csészeszelvényű mederré kell kiépíteni, hogy a mélyfekvésű mellékvölgyek rendezése és talaj vízszintszabályozása lehetségessé váljon;. A Keika patak rendezése az utóbbi években indult és folyamatosan halad előre külsőségekben a 10%-os, belsőségekben az 1%-os árvizek levezetésére. A Mura torkolata alatti Dráva-szakaszon a kisvízfolyások torkolati szakaszait a Dráva visszaduz- zasztása miatt árvízvédelmi töltésekkel együtt rendezték. Több mellékág azonban ősállapotban van. (A Gyöngyös nyugati ága például állandó kiöntéseivel vasúti pályát, közutat, hidakat rongál, megbénítja a forgalmat, a vetést iszappal árasztja el.) E Dráva szakasz vízgyűjtőjében, a fent említett általános rendezési igényekhez belvízi problémák is kapcsolódnak. A Dráva-men-tá kisvízfolyások fent körvonalazott feladatai alapján 1975 km kisvízfolyást kell 1980- ig rendezni. A másodsorban jelentős és alárendel- tebb kisvízfolyások rendezését 438 km hosszon 1980 után kell elvégezni. A rendezésre előirányzott hossz az I., II. és III. 'kategóriákba tartozó kisvízfolyások 86,5%, 98%, és 88% szerint oszlanak meg. A fejlesztés során 335 híd, 736 áteresz építését irányoztunk elő. A Dráva vízgyűjtőjén szükséges kisvízfolyás rendezések összefoglaló főbb adatait a 4. táblázat tartalmazza. 2.213 A Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozó kisvízfolyások rendezése A Bodrog, Sajó, Hejő—Laskó és Zagyva vízgyűjtőterületébe tartozó kisvízfolyások rendezését a sűrűn lakott vidék belsőségvédelme, a borsodi szén- medence bányászati és ipari érdekei és vízigénye, valamint a mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek termelési biztonsága igényli. A Bodrog, Sajó és Hemád vízrendszerébe tartozó kisvízfolyások sűrű hálózata Salgótarján, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Özd, Miskolc, Sátoraljaújhely városokat érintik. A kisvízfolyások városi szarkaszai többnyire rendezettek, külsőségekben azom- ban a medrek — részben a Borsod-vidéki külszíni fejtések, részben a nagyfokú talaj eróziós hordalék feltöltése miatt nem képesek az előírt árvizeket levezetni. A korszerű medrek kialakítása, különösen a Zagyva és Sajó felső szakaszához tartozó mellék- vízi olytásaán csak a vízgyűjtőterület egyidejű rendezésével eredményezheti az árvizek biztonságos levonulását. 1980-ig 1818 km, 1980 után pedig csak 269 km hosszú vízi oly á ssza k ászt szükséges rendezni. A tel314
