Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

nek jobb kihasználása révén van lehetőség. A belvizeket legelő övgátalással 290 ha területein lehet visszatartani. Mélyszántást és altalajlazítást jelentős területekre imáyoztunk elő. A rendszer tervezett kiépítettsége 42 lit/s km2, fejlesztési költsége 18 millió forint. Fajlagos beruházási költség 670 Ft/ha.

75. Dögös—Kákafoki belvízrendszer. A rendszer kiépítettsége nagyon alacsony, csupán 6 lit/s km2. A fejlesztés érdekében a békésszentandrási szivaty- tyútelep kapacitásának 8 m3/s-ra való növelése mellett a főcsatornák bővítését és a mellékcsatoma- hálózat sűrítését irányoztuk elő. Belvízhasznosítás már eddig is volt a területen. Tározási lehetőséget nyújt a szarvasi holt meder tározóterének rendszeres kihasználása és a meglévő, valamint tervezett halastavak üzeme. 6000 ha területen lehet öv- gátalás segítségével tározni. Mélyművelést a rendszer nagy részén irányoztunk elő. Tervezett kiépítettség 10 lit/s km2. A fejlesztési előirányzat 34 millió forint, ami 440 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent.

76. Hármas-Körös balparii belvízrendszer. Mindhárom öblözete fejlesztésre szorul. Az öcsödi, nagy- éri és jaksoréri szivattyútelepek kapacitását 2 m3/s- ra kell növelni. A főcsatornák is ennek megfelelően építendők ki. Mellékcsatornar-hálózata sűrítésre szorul.

Az öcsödi és nagyéri holtmedrek 0,6 millió m;j vízmennyiség tározására nyújtanak lehetőséget. Legelő övgátalást és mélyművelési a rendszer nagyrészén előirányoztunk. A rendszer vízlevezetőképessége a fejlesztés során 36 lit/s km2-re emelkedik. A beruházási költség 10 millió forint. A fajlagos beruházási költség 1190 forint/ha.

Alsó-Tisza balpart belvízrendszerei

77. Kurcai belvízrendszer. A rendszer 11 millió m3-es tározóképessége jelentős belvízhasznosítási lehetőséget biztosít. A mindszenti szivattyútelep 9 m3/s-os kapacitásnövelésével a rendszer kiépítettsége 14 lit/s km2-re emelkedik, ami a tározók hatását is figyelambevéve 22 lit/s km2-re is fokozható. A szükséges csatornabővítéseken kívül a III. rendű hálózat sűrítését irányoztuk elő. Legelősáncolást 5200 ha-ra, altalajlazítást 8000 ha-ra terveztünk. A beruházás költsége 60 millió forint, ami 530 Ft/ha fajlagos értéknek felel meg.

78. Mártélyi belvízrendszer. A rendszert teljes zártsága miatt a keretterv készítése során válaszr- tottuk le a hódmezővásárhelyi rendszerről. A rendszer kiépítettsége változatlanul 20,8 lit/s km2 marad, szükséges azonban a mellékcsatorna-hálózat sűrítése. 800 ha-on legelősáncolást, 1000 ha-on altalajlazítást vettünk tervbe. Beruházás költsége 0,3 millió forint, ami 60 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent.

7.9. Tisza—Maroszugi belvízrendszer. A rendszeri 20 lit/s km2 vízszállításúra kell kiépíteni. Ennek érdekében a györpölési szivattyútelepet korszerűsíteni és 4,1 m3/s-ra bővíteni kell. Makó mellett úi szivattyútelep létesítését terveztük 3,6 m3/s kapacitással, hozzátartozó csatornarendszerrel (a szivattyútelep már elkészült). A rendszer csatornahálózata fejlesztésre szorul. 4900 ha-ra legelősáncolást, 15 00 ha-ra altalaj lazítást irányoztunk elő. Tervezett beruházási költség 32,4 millió forint, ami 350 Ft/ha fajlagos beruházást jelent.

80. Sámsoni belvízrendszer. A rendszer 2/3-ad része még kiépítetlen (Szárazár völgye). Itt csatornahálózatot kell létesíteni. A pusztafennsíki terület belvízkérdése a sűrű csatornahálózat ellenére nincs megoldva. Mivel a Sámsonapátfai főcsatorna bővítése nem gazdaságos, a Pusztafennsíkon tározó kiépítésére van szükség, ahova a pusztai szivattyú- telep szállítja a vizeket. A Fehértó és környékén 3 millió m3 belvízi tározó létesítésére nyílik lehetőség. Az Aranyad! főcsatorna felső végéhez 2 m3/s kapacitással szivattyútelepet kell építeni. A rendszer mellékcsatoma-hálózata fejlesztésre szorul. A tervezett 20 lit/s lem2 fajlagos vízelvezetés a tározók segítségével 25 lit/s km2-re is fokozható. Legelősáncolást 3600 h-ra, altalaj lazítást 10 000 ha-ra terveztünk. A fejlesztés költségei 81,6 millió forintot tesznek 'ki, ami fajlagosan 680 Ft/ha beruházási költséget jelent.

81. Élővíz belvízrendszer. A fejlesztési munkák a csatornahálózat bővítésére és sűrítésére irányulnak. Tervezett kiépítettség 12 lit/s km2, a csigar- legelőn való tározás megvalósításával — ahol 1,8 millió m3 belvíz tárazható — 24 lit/s km2. Legelő- sáncolást 1400 ha-ra irányoztunk elő. Beruházási költség 5,9 millió forint, ami fajlagosan 160 Ft/ha.

82. Űjszegedi belvízrendszer. A rendszer fejlesztése nem szükséges, csupán a megszüntetendő új- szentiváni szivattyútelep helyett az ószentiváni szivattyútelepet kell 1,5 m3/s kapacitásúra kibővíteni. Az áttereléshez 3 km új főcsatornára van szükség. Beruházási költség 4,3 millió forint, ami fajlagosan 830 Ft/ha-t jelent.

83. Maros-balparti belvízrendszer. A rendszer kiépítettsége megfelelő. Korszerűsíteni kell azonban a deszki 2,6 m3/s és a csipkési 0,4 m3/s kapacitású telepeket. Ez utóbbinak a kapacitása a korszerűsítés során 1 m3/s-ra bővül. Előirányzott beruházási költség 3,2 millió forint, ami fajlagosan 160 Ft/ha-t jelent.

2.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE

A belvízvédekezés üzemi tevékenység. Ez a tevékenység a belvízrendszer megfelelő kiépítésén felül szolgálati épületek, — őrházak — létesítését, berendezését és felszerelések előirányzatát teszi szükségessé.

2.221 A Duna vízgyűjtőterülete

Eszak-Dunántúlon a fejlesztés fő célkitűzése a belvízvédekezési felvonulás meggyorsítása. Ennek érdekében 8 dib új őrház, 36 km telefonhálózat építését, világítóberendezések, tartályok, lakókocsik, motorkerékpárok, rádió adó-vevő állomások és hordozható távbeszélőkészülékek beszerzését irányoztuk elő. Nagyobb MPT 11-es szivattyúegységek szükség szerinti felállítására cölöpkészlet raktáron tartását tervezzük. A belvízvédekezés beruházási előirányzata 6,8 millió forint.

A Kis-Bálaton területén a mellékcsatorna-hálózat kiépítése, a belvízvédekezést is hatékonyabbá te230