Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv két kö­tetből áll: 1. kötet Szöveges rész (I—XIX. fejezet) II. kötet Térképmellékletek (1:500 000 méret­arányban). Az I. kötet magában foglalja a szükséges szö­veg közti ábrákkal és táblázatokkal — az I—XIX. fejezetet, továbbá a vízgazdálkodási szakágazatok­hoz készült és az egyes fejezetek végén lévő mel­lékleteket is. amelyek megadják a tervanyag ada­tainak vízgazdálkodási, illetve államigazgatási egy­ségekre való bontását. A III—XV. fejezet egységesen hármas tagoltságú és a következő főrészekből áll: 1 j Bevezetés, amely tartalmazza a témakör is­mertetését, a szakterületen 1960. december 31-ig kifejtett tevékenységet és a fejlesztés szükségessé­gét. 2. A vízgazdálkodás fejlesztése: ismerteti a ter­vezés alapjául szolgáló kutatásokat, a fejlesztés alapelveit, a megszüntetendő hiányosságokat, a fej­lesztés megoldásait, azok sorrendjét és a sorrend indokolását. Ez a főrész a tulajdonképpeni Vízgaz­dálkodási Keretterv. 3. Befejezés, amely tartalmazza a terv értékelé­sét és a továbbfejlesztési feladatokat. A többi fejezetek csak értelemszerűen követik ezt a felépítést. A XVI. fejezet a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatait, a XVIII. fejezet a vízgaz­dálkodással összefüggő egyéb feladatokat tárgyal­ja. Összetartozó fejezetpárt alkot a vízgazdálkodás múltját és jelenét leíró I. fejezet és a, fejlesztést összefoglaló XIX. fejezet, valamint a II. és XVII. fejezetek, amelyek közül az előbbi a természeti adottságokat és a természetes vízkészletet tartal­mazza, az utóbbi pedig a fejlesztés különböző álla­potaira felállítja a mértékadó vízmérlegeket. A II. kötet az 1:500 000 méretarányú többszín­nyomású térképmellékleteket tartalmazza, melyek a következők: Magyarország vízügyi viszonyai a XIX. század elején Magyarország vízügyi viszonyai a XX. század közepén, a művelési ágak feltüntetésével A talaj és a víz mennyiségi, minőségi kapcsolata Talajeróziós viszonyok Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, me­teorológiai állomáshálózat Hidrológiai észlelőhálózat Felszíni vízkészlet A felszíni vizek sókoncentrációja és nátrium- százaléka A felszíni vizek minősítése általános közegész­ségügyi szempontból Talajvíztérkép Talaj vízkészlet A hasznosítható réteg- és karsztvizek Ásvány-, hév- és gyógyvizek Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása Síkvidéki vízrendezés Hegy- és dombvidéki vízrendezés Öntözés—halászati vízhasznosítás Ivó- és ipari vízellátás Települések és ipartelepek csa tornázása. A vizek tisztaságának védelme Vízerőhasznosítás. Víziutak és kikötők Víztározás, vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem. Ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása Vízmérleg a felszíni vizekre, I960, évi állapot Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre, 1960. évi állapot A karszt- és rétegvizek vízmérlege, 1960. évi állapot összefoglaló vízmérleg, 1960. évi állapot Vízmérleg a felszíni vizekre. 1980. évi állapot Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre, 1980. évi állapot Vízmérleg a karszt- és rétegvizekre, 1980. évi állapot összefoglaló vízmérleg. 1980. évi állapot. 2.4 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv bírálata és jóváhagyása . A több évig tartó, sok szervet és. szakembert fog­lalkoztató kerettervezés megkezdése is hosszabb előkészítést és jó szervezést kívánt. Még 1960. jú­niusában az Országos Vízügyi Főigazgatóság ak­kori Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási önálló osztálya (jelenleg Vízgazdálkodási Főosz­tály) kiadta a Vízgazdálkodási Keretterv készíté­sének irányelveit, melyek főbb vonásaiban megha­tározták a tartalmi, szerkezeti és szervezeti elgon­dolásokat. 1960 novemberében — ezen irányelvek alapján — elkészült az OVF Vízügyi Tervező Vállalat által kidolgozott tematika, melyet vitára lehetett bocsá­tani. Ezt az Országos Vízgazdálkodási Keretterv s egyben az annak alapjául szolgáló Területi Vízgazr- dálkodási Kerettervek kidolgozására készült te­matikát a Magyar Tudományos Akadémia meg- vizsigálta, majd kétszeri átdolgozás után a Vízgaz­dálkodási Keretterv kidolgozására alakított Kor­mánybizottság j óváhagy ta. A jóváhagyott tematika alapján az OVF Víz­ügyi Tervező Vállalat részletes tematikát készített az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálko­dási Főosztályának irányítása mellett, s ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat költség- és anyag­normákat, térképjelkulcsot, egyéb alaki előírásokat és az előirányzott főbb vízgazdálkodási nagylétesít­ményekre alapdokumentációt készített a Keretterv egységes kidolgozásának biztosítása érdekében. Ezen előkészítés után indult meg a. Vízügyi Igaz­gatóságokon a Területi Vízgazdálkodási Keretter­vek, a generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vál­lalatnál és a társvezető Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézetnél az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv elkészítésének munkája. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek készítését generálter­vezőként irányította az OVF Vízügyi Tervező Vál­lalat, a kidolgozás munkáját menetközben figye­lemmel kísérték és konzultálták az érdekelt és ille­14

Next

/
Thumbnails
Contents