Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

végezni az 1932. évi árvíz után tervezett erősítési munkát, nevezetesen a Maros töltés magasítását és a, fakadóvizek elleni védelem kiépítését.

Hernádvölgyi öblözetek. A magyar területre eső 70 km hosszú Hernádvölgy 1—4 km széles árteréből a Hemádnémeti—gibárti, valamint az Ocsaná- los—hemádnémeti szakaszt védtük be az árvizek ellen. Az országhatár — Hidasnémeti, Gibárt —, Ócsanálos és a Hemádnémeti-torkolat közötti szakasz még nyílt ártér. A meglévő töltések 40%-a sem magassági, sem keresztmetszeti méretek szempontjából nem megfelelő. A csehszlovák ármentesítés következtében várható vízszintemelkedés miatt a határ és Hidasnémeti közötti szakaszt;, az ártérbe települt községek védelme érdekében pedig a még nyílt, alsó két szakaszt is árvízmentesíteni kell. Fejlesztés során a töltéseket erősíteni és magasítani kell, a nyílt árterek védelmére pedig új töltéseket és zsilipeket, valamint őrtelepeket és távbeszélőhálózatot kell építeni.

Sajóvölgyi öblözetek. A 72 km hosszú 0,3—3,0 km, széles Sajó-völgyi ártérből a Sajópüspöki— putnoki, du'bicsányi és velezdi szakaszok nyárigát- szerűen, a miskolci szakasz egy része pedig jól kiépített töltésekkel védett. A csehszlovákok Sajóvölgyi árvízmemtesítése, valamint a mindinkább iparosuló magyar területek védelme a Sa jó-völgy •—• eddig gazdaságosisági szempontból alig indokolható — árvízmentesítését sürgeti. A fejlesztéssel kapcsolatban, a meglévő töltések megfelelő kiépítését és a még nyílt Sa jó-árterek mentesítését tervezzük. 1964-ig a Sajókaza;—sajószentpéteri és a Szirmabesenyő—miskolci szakaszt már árvízmenlte- sí tettük.

Zagyva—Tarna-völgyi öblözetek. A Zagyva-völgy árvízmentesítésre szoruló Apc—Űjszász közötti szakaszán az árvízvédelmi vonal egy részét csak nyá- rigátszerűen építették ki. A Tama Kál alatti szakaszán, és mellékvízfölyásain a Tamóca, Bene, Gyöngyös mentén, szintén legfeljebb kisméretű rendezett depóniák vannak. Az ártérbe eső városok (Hatvan, Jászberény), községek és egyéb települések, valamint a, kiterjedt ártér a völgy árvízmentesítését indokolja. A fejlesztés keretében a töltések megfelelő kiépítését, a védvonal felszerelését és a jászberényi Zagyva árvízvezetésből való kikapcsolását tervezzük. Ezekből 1964-ig a Jászberény—újszászi szakaszt építettük ki.

Hortobágy—Berettyó—Sebes-Körös közi öblözetek. A Hortobágy alatt a Nagysárrét és környékét képező síkvidék árvízvédelmét a Hortobágy—Berettyó balparti a Hármas-Körös és Sebes-Körös jobbparti, a Berettyó, Kékkálló és Ér menti töltések biztosítják. Bár a töltések legnagyobb része magasság szempontjából megfelelő, azonban különösen a Berettyó és Sebes-Körös töltések keresiztmetszeti méretei nem kielégítőek. A Berettyó alsó szakaszán a magas töltéseket jórészt szikes anyagból építették, a szűk hullámtérre szorított Sebes-Körös egyes szakaszán függőmederben folyik; töltései igen: magasak és bizonytalanok.

A fejlesztési munka nagy része itt a töltés-erősítés.

Sebes-Körös, Kettős-Körös, Fehér-Körös közötti öblözetek. A Kissárrét és környékén elterülő

öblözet védelmét a Sebes-Körös balparti, a Kettős- Körös és Fehér-Körös jobbparti és a Fekete-Körös menti töltések biztosítják. A töltések magassága — kisebb hiányoktól eltekintve —• megfelelő, keresztmetszeti méreteik azonban nem kielégítőek. Bár az árhullámok gyorsan levonulnak a nem eléggé gondos alapozás következményeként mégis erős 'talp- szivárgások észlelhetők. A Fekete- és Fehér Körös menti töltések egy részét faikadóvizes altalajra építették. A fejlesztési munkák zöme szelvénybővítés lesz.

Fehér-Körös, Kettős-Körös és Hármas-Körös balparti öblözet. A Viharsaroknak Kúnszentmártontól keletre eső körösvölgyi részét a Fehér-Körös, Kettős-Körös és a Hármas-Körös balparti töltése védi. A töltések magassága itt is megfelelő. A fejlesztési igények — a méretektől eltekintve azonosak az előző öblözetével.

Nyárigátak, körgátak mögötti öblözetek. A felső- tisizai, az északmagyarországi, a középtiszai és az alsó tiszai, valamint a marosi hullámtér 47 nyárigátja közül 7 fejlesztését, továbbá 4 új, összesen 1176 ha-t védő nyárigát létesítését tervezzük.

Közülük az 56 ha-nyi területet védő szolnoki Vidám-parki nyárigátat 1964-ig megépítették. A Tisza és mellékfolyóinak árterében lévő 20 körgátból és 8 másodrendű töltésiből 18 körgát és mind a 8 másodrendű töltés fejlesztésével számolunk, a Jászságban 7, a Körösök völgyében 14 új körgát építését irányoztuk elő. Ezekből 2 jászsági, körgátat

1964. évig meg is építettek.

2.212 Az árvízvédelem keretterve

Árvízvédekezésünk hatékonyabbá tétele érdekében felszerelésünk korszerűsítését és nagyfokú gépesítését tervezzük. Elsősorban nagy teljesítményű, kis súlyú utánfutókra szerelt erős munkagépeket kívánunk beszerezni. — Hírközlőberendezésünket a meglévő vezetékes hálózatunk fejlesztése mellett vezetéknélküli, ultrarövidhullámom dolgozó duplex rendszerű állandó és mozgó állomások, felszerelésével egészítjük ki, amiből 1964-ig az állandó jellegű állomások nagyrészét megépítettük és a mozgó állomások jórészét felszereltük. —- Felázott töltéseken a szárazföldi járművekkel a munkaerő és anyagszállítás lehetetlen. Ezért a szállítások biztosítása érdekében víziszállításra is berendezkedünk. Erre a célra megfelelő motoros vontatókat és köny- •nyű uszályokat szerezzünk be. — Világító berendezéseink fejlesztése érdekében az; áramfejlesztők és a kézi akkumulátoros lámpák számát növeljük.

Az avulásra hajlamos, nagyrészt import útján pótolható készenléti fenyőpalló és deszkaanyagunk 40%-át könnyű acél szádlemezekkel, az ugyancsak avulásra hajlamos, munka után csak részben visz- szanyerhető juta földeszsákjaink 50%-át időállóbb műanyagzsákokkal cseréljük ki. — Árvízvédelmi osztagaink és árvédekező munkásaink részére megfelelően berendezett készenléti szállásokat; felszereléseink elhelyezésére raktárak építését tervezzük. Űj árvízvédelmi vonalainkon új gátőrtelepeket építünk, elavult gátőrtelepeink legnagyobb részét pedig újjáépítjük. A főbb adatokat a következő táblázat tartalmazza.

154