Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja, hogy a középvízi mederből kilépő árvizek szétterülését meghatározott sávra korlátozva, mentesítse az elöntésektől a folyómenti területeket és ott biztonságossá tegye az emberi letelepülést, a közlekedést, a mezőgazdasági és ipari termelést. Az árvizek szétterülését megakadályozhatjuk árvízvédelmi töltések — egyes helyeken árvízvédelmi falak — építésével; csökkenthetjük az elárasztásnak kitett területek veszélyeztetettségét az árvizek egy részét visszatartó tározók építésével, vagy pedig árapasztók segítségével az árvizek más alkalmas befogadóba való átvezetése révén. Az a legmagasabb árvízszint, amely ellen a területet biztosítani kívánjuk, s amelynek figyelembevételével az árvízvédelmi műveket építjük, a mértékadó árvízszint. Azt a területet, amely a legmagasabb árvíz szintje alatt fekszik, ártérnek nevezzük. Az ártérnek az elöntésektől árvízvédelmi művekkel (árvíz- védelmi töltés, vagy fal, tározó, árapasztó) védett része a mentesített ártér. Az árvízi elöntésektől meg nem védett terület a nyílt ártér, vagy árvízi meder. Ennek a középvízi medren kívül eső része a hullámtér. Hazai adottságainknak megfelelően a mentesítendő területeket általában földanyagú árvízvédelmi töltésekkel védjük az árvízi kiöntések ellen. Ott, ahol a beépítettség miatt a földtöltés építésére nincs elég hely, az árvízvédelmi töltéseket árvíz- védelmi falakkal helyettesítjük. Az árvízvédelmi töltést a hullámverés hatására bekövetkezhető elhabolás ellen a töltés előterébe telepített védőfüzes óvja. Az árvízvédelmi töltést, illetve a helyenként ezt pótló árvízvédelmi falat, vagy a mögöttes területeket az árvízi elöntésektől is védő magasparti szakaszokat, valamint a töltés előtti előteret és védőfüzest együttesen árvízvédelmi vonalnak nevezzük. A nagyobb kiterjedésű, vagy különösen értékes, intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területeket, községeket, városokat, belsőségeket, fontosabb ipartelepeket, közműveket védő árvízvédelmi vonal a fővédelmi vonal. A hullámtér, vagy a nyílt ártér egyes — mezőgazdasági szempontból értékesebb — területrészeinek a nagyobb gyakoriságú nyári árvizek elleni védelmére épített töltések a nyári gátak. A fővédvonalak mögötti mentesített ártéren épített töltések a körgátak. Árvízvédelem az a tevékenység, amellyel az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartását és fejlesztését, valamint árvíz idején a tényleges védekezést látjuk el. Az árvízmentesítésnek és az árvízvédelemnek hazai jelentőségét és fontosságát jellemzi, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés, a közlekedés, az ipari termelés és általában a kultúráiét feltételeit az ország egész területének 25%-át kitevő olyan területeken biztosítja, melyeken 110 évvel ezelőtt a gyakori árvizek elöntései miatt élet- és vagyonbiztonságról vagy folyamatos termelésről szó sem lehetett. Ehhez hasonló jelentősége Európában csak a holland árvízmentesítésnek van. Az árvízmentesítéshez mind az alapvető célok, mind jelentőség szempontjából szorosan kapcsolódik a folyószabályozási tevékenység. Az árvízvédelmi töltések közé fogott szabályozatlan folyó ugyanis a meder vízszintes irányú vándorlása következtében alámoshatja a töltéseket. A kedvezőtlen hordalék- és jéglevonulás pedig olyan káros mederváltozásokat és vízszin-emelkedéseket okozhat, amelynek következtében az eredetileg jól megépített töltések magassága elégtelenné válik s árvízkatasztrófa következhet be. A folyószabályozást azonban az árvízvédelmi érdekeken kívül szükségessé és indokolttá tehetik egyéb vízgazdálkodási. köztük elsősorban a víziközlekedési érdekek is. Az előbbiek szerint tehát a folyószabályozás az a műszaki tevékenység, amelynek célja a folyómeder olyan állapotba hozása és fenntartása, hogy az képes legyen kártétel nélkül levezetni a mindenkori érkező víz-, hordalék- és jégmennyiséget. Nagyobb folyóink szabályozásának további fontos célja a hajózási viszonyok javítása, illetve a hajózási lehetőségek megteremtése. A folyószabályozásnak a víziközlekedéshez kapcsolódó céljait, jelentőségét és feladatait részletesen a XI. Vízáutak és kikötők c. fejezetben tárgyaljuk. Tószabályozás alatt hazai viszonylatban, a partok szükség szerinti megvédését és a tó vízszintjének megadott határok között való tartását értjük, valamint egyes esetekben a szükséges mélység kotrás útján való biztosítását. Az alapvető célok és módszerek alapján a folyószabályozási tevékenység az alábbi két fő csoportra osztható: a) a nagyvízi szabályozás feladata az árvizek gyors levonulását a középvízi mederrel összehan141
