Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
35. táblázat A mélységi vizekre vonatkozó jellemző adatok A tájegység Az 1949 óta létesített mélyfúrású kutak Vízbeszerzési lehetőségek száma me gnevezés által érintett részterületek a XVII. fejezetben mé lysége, fm vízhozam. 1/p faji. vízhozam. 1/p.fm alábbi °/0-ában a víztartó szintek várható vízhozam átlag szélső értékek átlag szélső értékek átlag szélső értékek a vastartalom, mg/1 az összes keménység nkf kora átlagos mélysége m kiterjedése km2 kutanként lit/p összesen m‘/s <1 o V 0, 2— 0,5 0,5< !«i2 12— 18 18< 6/C 69. Cserhát nyugati része 6/H mediterr. 50—200 90 100—150 0,07 8/D 70. Cserhát vulkánikus tér. 8/C 89 30—300 135 50—500 35 5— 70 20 34 46 12 55 33 törtön 80—150 10 50—150 0,01 6/H pannon 100-400 160 100—200 0,20 7). Középső Cserhát 8/C 109 30—300 168 50—500 24 5— 70 20 34 46 12 55 33 400—500 50 50— 60 szarmata mediterr. 150—200 30 150—250 < 72. Karancs és környéke 6/1 113 120 28 oligocén 150—220 80 100—150 0,09 r oligocén 450—500 80 200-400 oligocén 200—350 600 100—300 73. Kelet-Nógrád 8/A 279 150—450 19850—300 8 2 — 10 14 23 63 14 5 27 54 40—120 25 100—200 0,30 miocén 74. Mátra hegység 8/B törtön 50—100 20 5— 10 0,02 75. ÉNy-Borsod (Ózd vidéke) V oligocén —100 60 50—100 0,04 tercier 100—150 30 150—200 76. Mátra Bükk köze (Mátrahídja) 8/B 111 40 6 triász 0,04 10/F perm. karbon 100—200 20 250—350 77. Bükk hegység 10/D triász —200 440 50—300 karbon
