Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
4. Homok. Dátl= 0,2 — 0,5 mm k = 1 x 10—2 — 6 x 10—2 cm/s. A fajlagos vízhozam, q = 50 — 200 lit/perc.fm. 5. Finom homok. Dátl < 0,2 mm k < 1 x 10—2 cm/s A fajlagos vízhozam, q < 50 lit/perc.fm. A vízadő rétegok elhelyezkedése és az előzőekben felsorolt jellemző adatok tájékoztatnak arról, hogy az ország különböző területein milyen tal-aj- vízkitarmelési lehetőségek vannak. A „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térképeit a vízvezető rétegek fenti csoportosítása szerint azokat a nagyobb kiterjedésű, összefüggő területrészeket tüntettük fel, amelyek a talajvíz gazdaságos kitermelésére elsősorban alkalmasak. Ezek összterülete 29 366 km2. A dinamikus talajvízkészlet is azokon a területeken, ahol jó vizvezető rétegek fekszenek, rendszerint kissé nagyobb, mint azokon, ahol a talajvíz finomabb szemcséjű rétegekben foglal helyet, de a vízvezető rétegek fizikai tulajdonságai szükségszerűen nem befolyásolják a dinamikus talajvízkészletet. A teljes talajvízkészlet nagyságát, mivel a vízadó rétegek geometriai méretei kielégítő pontossággal még niem ismeretesek — nem foglaltuk össze. A dinamikus talajvízkészlet jellemzőit, amit az egész országra kiterjesztett hidrológiai megfigyelések és hidraulikai törvények alapján foglalunk össze, a „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti. A sztatikus vízkészlet kitermelésével egyszer s mindenkorra szóló vízkészlet-fogyasztást, vízbányászatot hozunk létre. A vízgazdálkodási tervezés a hidrológiai körfolyamatban résztvevő, dinamikus vízkészlet egy részének folyamatos kitermelésére és hasznosítására törekszik. Az évenkénti utánpót- lódás teljes mértékben nem hasznosítható, mert a természetes fogyasztási tényezők ezt vízkitermelés nélkül is felhasználják. így elsősorban arra törekszünk, hogy a dinamikus talajvízkészlet ismeretében, annak egy részét, a jelenlegi természetes felhasználó tényezők rovására termeljük ki. Az ország síkvidéki és dombvidéki területein — mintegy 73 000 km2 — laza, üledékes' kőzetekben elhelyezkedő talajvíz a csapadékból évenként átlagosan 110 mm utánpótlást kap. Ez megfelel 8035 millió m3/év, azaz 255 m3/s víznek. Ebből — részben a dinamikus készlet, valamint ennek a vízszintes áramlásban résztvevő hányada figyelembevételével, részben az egyes területegységek talajvíz megcsapolásának hatására várható változások elemzésével — a hasznosítható talajvízkészletet 40,7 m3/s-re becsüljük. Az egész mennyiségből 32,8 m3/s azokra a nagyobb kiterjedésű és összesen 29 366 km2 területű tájegységekre jut, amelyeket a „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térkép feltüntet. A fennmaradó hányad, azaz 7,9 m3/s a -kisebb kiterjedésű területrészek horizontális áramlásban résztvevő dinamikus talajvízkészlete. Részleteiben a kitermel- hetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet megoszlását a „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térkép tartalmazza. 2.424 A vízfolyások állal befolyásol! területek talajvízkészletének jellemzése A Duna és a Tisza mellett a folyók talajvízre gyakorolt hatásának távolsága a „Talajvíztérkép” c. 1:500 000 méretarányú térképen látható. A többi vízfolyás mentén a folyó talajvízre gyakorolt hatása a folyók partjától 200—300 m távolságig terjed. A folyók mellett a partmenti talajvízforgalom változatos és a folyók vízállásának, valamint a vízállásváltozás intenzitásának függvénye. A -legnagyobb talajvíZmozgás a felső Duna szakaszán, a Szigetközben tapasztalható, ahol a parti sáv talajvízforgalma 10—100 1/s. km átlagos határértékkel ként a Duna és a Tisza mellett a parti sáv talajvízforgalma 10—100 1/s km átlagos határértékkel jellemezhető. A felső Duna-szakasz, a Sebes-Körös és a tiszalöki duzzasztás hatása alatt álló Tisza- szakasz kivételével — ezeken a helyeken a függő- meder, illetve a duzzasztás miatt mindig a folyó táplálja a talajvizet — a többi vízfolyásnál a talajvíz elfolyás van túlsúlyban és a partmenti vízforgalom összegezéséből a folyók talajvízelszívó hatása mutatkozik. Hosszantartó kisvizek idején hazánk folyóiba 37—40 m3/s víz szivárog a talajvízből. Az előzőekben megadott dinamikus vízkészlet mennyiségében a partmenti sáv átlagos vízforgalma is szerepel, a szűkebben értelmezett partiszűrésű vízkészlet azonban nem. 2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint a változás mértéke mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki -beavatkozás jellegétől függ. A kitérni elhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. Öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talajvízkészlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható talajvízkészlet növekedése öthónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 1/s. km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 A talajvízelőrejelzés Az ország síkvidéki területein — a Nagyalföldön 1955 óta, a Kisalföldön 1959 óta — a tavaszi maximális havi közepes talajvízállás várható értékére és az előfordulás valószínű hónapjára rendszeresen, minden évben készül talajvízállás-előrejelzés. A december közepén kiadott tájékoztató előrejelzés időelőnye 4—5 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ± 25 cm, a február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ± 20 cm. 16 OVK 121
