Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
:i3c táblázat A Tisza és mellékfolyói partiszűrésű vízkészlete A vízfolyás neve Hasznos hossz Fajlagos vízhozam m3/nap. km Kivehető partiszerű- sű vízhozam lit/s Tisza I. szakasz 25 3 000 750 Túr 1 500 5 Szamos 17 5 000 850 Kraszna 4 3 000 100 Bodrog 5 10 000 500 Sajó 14 3 000 420 Bódva G 3 000 180 Hernád 6 15 000 900 Zagyva 20 5 000 98 Galga 4 3 000 10 Tárná 10 3 000 30 Gyöngyös 1 500 5 Körösök 2 500 10 Maros 3 1 000 30 Tisza és mellékfolyói összesen: 3 888 tegek a mederben részben eliszapolódtak, a mosott partszakaszokat is csak kis fajlagos hozammal vehetjük figyelembe. A Maros folyó helyenként középszemű homokból álló pleisztocén-holocén partok között folyik. Különösen az országhatárhoz közeli területeken van lehetőség partiszűrésű víz kivételére. 2.412 A partiszűrésű vízkészlet kitermelése és mesterséges növelése A partiszűrésű vízkivételi létesítményeket általában a vízfolyás partéle közelében, attól 30—50 m- nél nem távolabb szokták elhelyezni. Mivel a partiszűrésű vízkivételi lehetőséget a folyószabályozás nagymértékben rontja, a vízkivételi művek telepítése előtt feltétlenül tisztázni kell a várható szabályozási munkákat. Ha ugyanis a mosott partok helyzete megváltozik, a folyó hordalék- lerakódása a vízkivételi helyek előtti szakaszokra helyeződhet át, nemcsak a vízhozam csökken jelentősen, hanem a víz minősége is romolhat (nő a vases esetleg a mangántartalom). A partiszűrésű vízkivétel üzeme során fontos, hogy a réteg túlszívá- sát elkerüljük. Ennek hatására ugyanis a mechanikai szennyeződés (kolmatádó) és a kémiai szeny- nyezés a rétegeket idő előtt eltömheti. A partiszűrésű víz tartós kitermelése évtizedek alatt bizonyos mértékű kolmatációt okoz, ami a kivehető hozamot csökkenti. 20—30 év alatt, még gondos üzem és nem túlságos megszívás esetén is sokszor kétharmadára, néha felére csökken a fajlagos vízhozam. Ennek oka az, hogy a természetes viszonyok között általában váltakozó irányú vízmozgást a partiszűrésű víz folyamatos kitermelése egyirányúvá teszi. A rétegbe áramló víz lebegtetett hordalékot is visz magával, ami előbb-utóbb eltörni a pórusokat. Ronthatják a helyzetet a kémiai reakciók is, elsősorban a vízben levő vas kicsapódása a szűrő- dés közben. Végül veszedelmes lehet a baktériumok — elsősorban a vasbaktériumok — elszaporodása ami a víz minőségének romlásán kívül az áteresztőképességet is jelentősen csökkentheti. A partiszűrésű víz mennyiségét kavicsos partszakaszokon kutas, vagy felszíni (medencés) dúsítással ugyanúgy növelhetjük, mint a talajvizét. A dúsítással elérhetjük, hogy a folyó vízállásától függetlenül állandó vízhozam legyen kiemelhető. A partiszűrésű vízkészlet dúsítása — a vízfolyás közelsége miatt — általában gazdaságos. 2.42 TALAJVÍZ 2.421 Általános rész A talajvíz felszínét kisebb-nagyobb területre kiterjedően folytonos görbe felületnek tekinthetjük, amely nagyjából követi a földfelszín domborulatát. A talajvíz általában szabad felszínű; egyes helyeken, a változatos rétegtelepülés miatt, a finomszemcséjű fedőréteg alatt „nyomás alatt álló” talajvízként is jelentkezhet. Alsó elhatárolása élesen nem adható meg, rendszerint az első vízzáró rétegig tekintjük talajvíznek. A talajvíztükör alatt általában minden réteg — vízvezetők és vízzárók egyaránt — vízzel telítettek s így a talajvíz „érintkezésben” van a különböző rétegvizekkel, vízmozgás azonban a vízzáró rétegeken keresztül csak nagy nyomáskülönbség hatására jöhet létre. A természetes talajvízháztartás egyensúlyban van. A talajvíztározódás hosszúidejű átlagértéke zéró, és a talajvíztükör a hosszúidejű átlagérték által meghatározott szint körül ingadozik. A vízszint ingadozásának övezetében — az időjárástól függően — nedves években fokozatosan több és több, száraz években egyre kevesebb víz helyezkedik el. A talajvíztükör ingadozása jelzi a talajvíz készletében beállott változásokat. Ez alól kivételek a műszaki beavatkozásokkal érintett területek, ahol a természetes egyensúly 119
