Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

Á hardalékvándorlásban résztvevő talajszemcsék egy része a talaj felszínén végbemenő eróziós folya­matok termékeként képződik. A folyamatban részt­vevő tényezők nagy számából következik, hogy az erózióviszanydk még egy vízgyűjtőterületen belül is változnak, s a talajelsodrás számítása — még becslósszerűen is — nehézségekkel jár. Az eróziós viszonyok tanulmányozása kísérleti területeken hazánkban csak rövid múltra tekinthet vissza. A rövid idősorból eredő hátrányhoz még csatlakozik az a körülmény is, hogy a különböző területeken, eltérő módszerek alkalmazásával ka­pott megfigyelési eredmények egymással össze nem hasonlíthatók s nem általánosíthatók. A kisebb vízgyűjtőterületek felszínén végbemenő talajelsodrás mértékére következtetni lehet a vízle­vezető árkokban és a vízfolyás medrében össze­gyűlt és onnan kiemelt iszap mennyiségéből. Az ily módon számított értékek természetszerűen igen különbözőek. Az eltérő természeti tényezőktől be­folyásolt s a különböző módszerrel számolt érté­kekből mindezek ellenére megállapítható a víz­gyűjtő terület nagyságának hatása a fajlagos fel- töltődés értékére. A megfigyelési adatok egyszerű összehasonlításából is látható, hogy a fajlagos fel- töltődés értéke a vízgyűjtőterület növekedésével csökken. Ez érthető is, mert a részvízgyűjtőről el­sodort talaj a vízgyűjtő alacsonyabban fekvő ré­szén lerakódik s nem vesz részt a hordalékképzés­ben. A talaj elsodrást jellemző feltöltődés néhány jellemző értékét a 32. táblázatban tüntettük fel. A víz felhasználását a hordalék rendszerint ked­vezőtlenül befolyásolja. A természetes és mesterséges vízáutafcban a hor­dalék zátonyokat képez és ezáltal akadályozza a hajózást, továbbá költséges kotrási, mederszabályo­zási munkákat tesz szükségessé. Á tározóba jutó hordalék csökkenti a tározó hasznos térfogatát s az állandó feltöltődés követ­keztében idővel a tározó feladására, illetve kotrá­sára kényszerítheti az üzemben, tartókat. Az öntöző, vagy belvízlevezető csatornákban a hordalék lerakódása zavaróikat idézhet elő a mű üzemében,, amelyek különösen a belvízcsatornák esetében nagy károkat okozhatnak. Az ipari és az ivóvíz tisztítását szolgáló vízmű­vek iszaptalanító berendezésének költséges üzemét is a vízfolyás hordalókossága okozza. A hordalékosság megakadályozását, illetve csök­kentését célzó intézkedések két csoportra osztha­tók: a) a vízfolyáson belüli hordaléktermelés meg­akadályozása (mederburkolat, mederszabályozás, hordalékfogó gátak stb.); b) a felületi erózió meg­szüntetése (vízmosáskötő gátak, sáncolás, erdősítés, megfelelő művelési mód kiválasztása stb.). 2.36 VÍZMINŐSÉG A felszíni vízfolyások fokozódó elszennyeződése nemzetközi viszonylatban is rendkívül súlyos prob­léma. Egyes iparilag fejlett országban egy ipartelep létesítésekor már nem a nyersanyag és az energia biztosítása az első feladat, hanem, a felszíni vízfo­lyások adottságainak és minőségének megfelelően a vízellátás és az ipari szennyvizek elhelyezésének lehetősége. A felszíni vizek vizsgálatának célja a vízfolyások állapotfelvétele, vagyis a szennyezettség jelenlegi mértékének megállapítása és a szennyezés okának felderítése. Az állapot felvételen túlmenőleg cél a különböző vízhasznosítás céljaira történő minősítés’. Figyelembe kell vennünk, hogy a vízfolyások vi­zébe jutó szennyező anyasgok erősen felhígulnak; a felhígulás mértéke függvénye a befogadó vízfolyás, Fajlagos feltöltődés a területi erózió következtében 32. táblázat egység Vízrendszer Vízfolyás Vízgyűjtőterület kín2 Évi fajlagos feltöltődés m8/év km2 í. Marcal Pázmóndi ér 0,8 870 í. Marcal Kispándzsa 4,0 490 2. Zala Űjfalusi patak 5,0 290 1. Marcal Nagypándzsa 8,3 990 1. Marcal Pápai Bakonyér 65,1 26 1. Rába Lahn patak 74,4 15 8. Tarma Leleszi patak 82,0 23 1. Repce Kőris patak 94,4 12 4. Kapos Őrei patak 133,0 27 4. Fekete-víz Almás patak 182,0 15 1. Marcal Kodó patak 181,1 13 2. Mura Alsó-Válicka 180,8 10 8. Tama Istenmezői ág 325,0 12 5. Sió Völgység! patak 554,0 10 5. Duna Vóli-víz 650,0 10 4. Kapos Koppány 745,0 10 4. Sió Kapos 3 242,0 1 15 OVK

Next

/
Thumbnails
Contents