Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
29. táblázat vízhozamok A befogadó Kisvízi hozamok Közepes hozamok Nagyvízí hozamok cd neve LKQ Q99% szept. Q85% aug. °95% Q50% KÖQ NQ.0% NQ3% NQ2% NQ1% s m3/s 125. Tisza 0,170 0,190 0,320 0,300 03,5 13 125. Tisza 151. Kistisza 0,150 0,240 0,360 0,340 2,60 63 93 102 123 152. Eger p. 0,015 0,025 0,045 0,040 0,42 30 44 48 58 152. Eger p. 0,100 0,120 0,170 0,150 0,70 154. Csincse cs. 0,100 0,120 0,170 0,150 0,30 20 30 33 40 151. Kistisza 0,010 0,025 0,035 0,040 0,50 33 48 53 64 125. Tisza 0,250 0,500 0,800 1,00 9,60 130 220 250 310 157. Zagyva — 0,030 0,060 0,060 0,30 22 32 35 42 157. Zagyva 0,015 0,020 0,035 0,040 0,70 39 57 63 75 157. Zagyva 0,025 0,050 0,075 0,080 0,90 39 57 63 75 157. Zagyva 0,060 0,080 0,15 0,18 4,00 78 115 126 152 161. Tárná 0,020 0,035 0,055 0,060 0,80 47 70 77 93 161. Tárná 0,010 0,020 0,030 0,035 0,32 27 40 45 53 157. Zagyva 0,020 0,040 0,060 0,070 0,95 31 46 50 61 166. Kettős Körös 1,0 1,1 1,5 1,55 11,0 26,0 450 545 580 640 167. Hármas Körös 2,2 2,4 4,2 4,2 60,4 700 830 880 960 125. Tisza 4,7 5,2 7,8 8,5 105,0 870 1030 1100 1200 166. Kettős Körös 1,0 1,1 2,0 2,0 13,4 42,0 444 550 580 640 167. Hármas Körös 1,9 2,1 3,3 3,3 18,0 25,2 470 580 620 680 167. Hármas Körös 2,2 2,4 4,2 4,2 39,4 460 565 600 650 169. Sebes Körös 0,2 0,23 0,55 0,5 3,0 7,8 160 260 290 350 169. Sebes Körös 0,22 0,25 0,6 0,6 10,0 150 240 265 320 125. Tisza 22,5 24,7 50,9 38,9 113 160 370 1370 1500 1780 rendszerén összesen 1 m3/s alatti vízhozam érkezik az országba. A torkolatra megadott értékeket még a hazai vízhasználatok is befolyásolják (a tiszai átvezetés pl. éppen ellenkező értelemben). A vízhasználatok hatása a középvízhozamoknál még kimutatható, a nagyvízi hozamok alakulására azonban már befolyása nincs. 15—40 cm pontossággal, a Sión Simontomya alatt 1—2 nappal 10—30 cm pontossággal, a Kapáson Kurd alatt kb. 1,5 nappal 40 cm pontossággal, a Körösök és a Maros magyarországi szakaszain, 0,5— 4 nappal és 10—35 cm pontossággal lehet előrejelezni. A naponkénti vízállásokat a Dunán 1—4 nappal, 5—15 cm pontossággal lehet folyamatosan előrejelezni. A nyári kisvizekről — pontosabban mondva a nyáron várható vízhozamadatsor alsó burkoló vonaláról, a Rába, a Kapós, a Veszprémi-Séd, a Ka- rasica, a Sajó, a Hemád és a Bódva folyókra márciusban lehet tájékoztató előrejelzést készíteni. A Balaton május közepén kialakuló tavaszi legmagasabb vízállását január elején mintegy 15 cm pontossággal lehet előrejelezni. A felszíni vizekre vonatkozó hidrológiai előrejelzések jelentősége és az előrejelzés köre a vízgazdálkodás fejlődésének ütemében nő. A vízgazdálko 13 dást irányító és a vízgazdálkodó szerveknek és üzemegységeknek a vízjárás egyre több elemének pillanatnyi értékét kell folyamatosan ismemiök és alakulását megfelelő idővel előrelátni ok. Az operatív vízgazdálkodás, azaz a vízgazdálkodási üzem hidrológiai alapja a vízjelzés, amelynek összetevői: a pillanatnyi értékeket a megfelelő üzemhelyen tetszés szerinti időpontban szolgáltató távmérés (távjelzés) és a közeli, vagy távoli jövőben várható értékeket szolgáltató előrejelzés. A távméréssel kapcsolatban már említettük, hogy kiépülőben van az automatikus távmérő, illetve távjelző rendszer. A jövőben a budapesti központba irányuló távmérésen kívül a területi Vízügyi Igazgatóságokhoz, majd a nagyobb vízművekhez és egyéb vízgazdálkodási üzemegységekhez irányuló távmérések fejlesztése a feladat. Az előrejelzés fejlesztése terén pedig a főfeladatok a következők: Az árhullámok tetőzésének előrejelzése további 13 OVK 97
