Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)

1975-01-01 / 3. szám

A szlovákiai magyar irodalom megbecsülését jelentette, hogy Duba Gyulát «Ugrás a semmibe» c. novellagyűjteményéért a köztársaság Nemzetiségi díjával jutalmazták. Ordódy Katalin «A keskenyebb út»-ja a sorsvállalás regénye, mely a «csehszlovákiai magyar valóságban» gyökerezik. A Madách-díjas regény második kiadása a felvidéki Magyar Könyvbarátok Köre illetményköteteként kerül az olvasó asztalára. Szeberényi Zoltán Győry Dezső-monográfiája «A Vox Humana poétája» az első olyan mű, amely a két világháború közötti korszak egyik jelentős kisebbségi alkotójának, Győry Dezsőnek költészetével foglalkozik. Az irodalmi élet jelentős eseményének tekintették a «•Fekete szél» felvidéki fiatal elbeszélők antológiáját. A pozsonyi Madách kiadó gondozásában kiadott kötet legkiemelkedőbb írásainak Kövesdi Já­nos «Rekviem»-jét, Wurczel Gábor «Mikrokozmosz»-át tartja a kri­tika, de pozitívan értékeli Kovács Magda Íráskészségét, valamint Bereck József és Mészáros László «mély intellektusú» novelláit is. A kritika szerint a felvidéki magyar próza fiatal, új hullámainak sajátosságát a «népköltészeti ihlettség» jellemzi. Duba Gyula «Valóság és életérzés» című esszékötete a szlovákiai magyar gondolkodás jelentős eredménye. «A szépprózában új fejeze­tet nyitó Duba Gyula most mint tanulmányíró mutatkozik be; kri­tikái és esszéi alapos ítélőképességről tanúskodnak», írja a veterán Egri Viktor. Az Irodalmi Szemlében folytatásokban közölt «Vajúdó parasztvilág» c. korrajza és dokumentációs jellegű, a szlovákiai ma­gyar parasztvilágot analizáló, a magyar nyelvterületen szinte egye­dülálló tanulmánya a felvidéki magyar irodalmi élet nagy eseménye. A magyar múlt megbecsülése, a hagyományőrzés szép példája Szénássy Zoltán jeles tanulmánya: «Klapka György, a forradalom jeles katonája», amely az 1848/49-es szabadságharc utolsó bástyájá­nak, Komárom várának védelmével foglalkozik bőséges dokumentá­cióval, gazdag helytörténeti anyaggal. Mindenütt megérdemelt figyelemmel fogadták a pozsonyi Irodal­mi Szemle néprajzi közleményeit. A Csallóköz—Mátyusföldje ezer éves magyar településeinek helytörténeti jellegzetességeivel, hagyo­mányaival foglalkoznak Kecskés László «A komáromi szekeresgaz­dák», Nyitrai Dezső «Dunaradványi vízimolnárok», néhai jó Darkó István «Csallóközi halászat», Tóth Margit «Tardoskeddi táncok», Ágh Tibor «A váskatánc tardoskeddi dallamanyaga», Gágyor József «A galántai járás gyermektáncai», Mórocz Károly «Tőkehúzás» cí­mű néprajzi karcolatok. Nevizánszky Gábor «A honfoglaló magyar­ság régészeti hagyatékának kutatása Szlovákiában» c. , új szem­pontokban, kutatási eredményekben is figyelemre méltó, alapos ta­798

Next

/
Thumbnails
Contents