Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)
1975-01-01 / 3. szám
A közgyűlést DR. LELBACH ANTAL, a DFT elnöke nyitotta meg. Beszédében négy évfordulóra emlékeztetett: 1914-re, az I. világháború kitörésére és az azt megelőző pánszláv aknamunkára; 1934- re, a marseilles-i merényletet követő hónapokra, amikor a Népszövetség előtt Magyarországot vádolták a merénylet előkészítésével, mert így akarták elterelni a figyelmet a merénylet valódi okáról, a szerb—horvát—macedón vitáról, s amikor a szerbek bosszúszomját az ártatlan magyarok ezreinek embertelen kiüldözésével oltották el; 1944-re, amikor Tito kommunista partizánjai a londoni emigráns jugoszláv kormány helyeslésével mintegy 60 000 magyart irtottak ki és a magyar bábkormány által háborús bűnösként kiadott vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredest és társait nyilvánosan, válogatott kínzásokkal végezték ki; s végül 1954-re, a DFT megalakulásának évére. Sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt 20 esztendő során nemcsak ellenfeleink mohó, mindig többet és többet követelő sovinizmusával és magyarellenes propagandájával kellett megküzdeniök, hanem az elszakított területeinkről és azok magyarságáról lemondani kész, megalkuvó, csak az egyéni érdekeiket hajszoló «•reálpolitikusainkkal» is. A DFT vezetőségét az a meggyőződés hatja át, hogy nekünk a maximális követeléshez kell ragaszkodnunk, mert csak ily módon biztosíthatjuk népünk jövőjét. Ehhez azonban a túlélés elszántsága és az egyetemes magyar érdekek iránt fogékony tiszta magyar lélekre van szükség. TITELI JÓZSEF főtitkár beszámolója és ifj. ZOLNAY Mátyás pénztáros jelentése után DR. BARÂTH TIBOR «Emigráns külpolitikánk és a Délvidék» címen tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. Az előadó még odahaza több tanulmányban foglalkozott a Kárpátmedence államépítésének szerkezetével, párizsi kiküldetése alatt bőven volt alkalma tanulmányozni az I. világháborút megelőző, majd a két világháború közötti ellenünk irányuló propagandát, és most Prof. Prpic «Croatia and Hungary during the Turkish Era» (megjelent a VIRRASZTÓ III. évf. külön számaként) c. munkáját elolvasva, áttanulmányozta az utóbbi húsz esztendő prapagandaanyagát is, arra a következtetésre jutott, hogy az ellenünk irányuló propaganda nagyrészt kifutott az érvekből, s így elérkezett az idő, hogy a magyar propaganda az eddigi védekező magatartást feladva támadásb menjen át és a kárpátmedencei térség újjárendezésére vonatkozó pozitív elgondolása kapcsán mutasson rá az utódállamok politikájának végzetes hibáira és a két világháborút követő rendezés tarthatatlanságára. Javasolta egy új kiadványsorozat elindítását, mely e szempontokat figyelembevéve alkalmas arra, hogya Nyugat szakemberei számára 785
