Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)
1975-01-01 / 3. szám
A vereség hírére a haditanács elhatározta a fegyverletételt, aug. 13-án Görgey Artur Világosnál Rüdiger orosz tábornok előtt letette a fegyvert. aug. 17-én Kossuth Lajos, miután Orsovánál elásatta a Szent Koronát, elhagyta az országot. aug. 28-án született Istensegítsen (Moldva) László Mihály író, néprajzkutató. «Keleti testvérek» c. munkájával (1882.) hívta fel a figyelmet a moldvai és bukovinai csángókra, aug. 28-án Nagyvárad határában az oroszok kivégezték Rulikovskij Nikoláj orosz ezredest, mert 100 emberével átállt a magyarokhoz. okt. 6-án Aradon kivégezték a 13 honvéd tábornokot, okt. 18-án Kolozsvárott kivégezték Tamás András honvéd alezredest és Sándor András honvéd őrnagyot, okt.-ben Teleki Sándor honvéd ezredest, az erdélyi hadsereg felügyelőjét, miután az aradi börtönből megszökött, in effigie felakasztották. 1867-ben kegyelmet kapott és élete végéig költői birtokán gazdálkodott. A szabadságharc leverése után az erdélyi oláhok memorandumot terjesztettek fel a bécsi közoktatásügyi miniszterhez, hogy Balázsfalván oláh egyetemet állítsanak fel. Kézdivásárhelyhez csatolták az eredetileg csángók lakta Kanta nevű települést. (125 éve.) 1874. aug. 15-én született Kibéden Seprődi János zeneszerző, népdalgyűjtő. «Eredeti székely dalok» c. munkája 1914-ben jelent meg Kolozsvárott. okt. 5-én meghalt Székelyudvarhelyen Marosi Gergely székely népmesegyűjtő. nov. 16-án született Kolozsvárott Balázs Árpád neves dalszerző. (100 éve.) 1899. jan. 12-én meghalt Budapesten a kolozsvári születésű Szilágyi Sándor neves történész. Főbb erdélyi tárgyú munkái: Erdélyország története, A Rákócziak kora Erdélyben, I. Rákóczi György és diplomáciája, stb. Meghalt Segesvárott Kovács Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház vezető színésze, író, költő, műfordító. Meghalt Bethlen Miklós gróf, honvéd ezredes, író, zenész, máj. 19-én született Bánfihunyadon Kolozsváry Zsigmond, festőművész. Megjelent Ady Endre első verseskötete, «Versek» címmel. (75 éve.) 1924. Az új román «állampolgársági törvény» több százezer magyart helyezett törvényen kívül. A «névelemző» rendelet szerint pedig minden gyermek csak a saját nemzetiségű iskolájába 779
