Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

DR. TÖRÖK BÉLA:

Teleki Pál tragédiája

(folytatás)

Amikor 1941. március 25-én Jugoszlávia csatlakozott a Hármashatalmi Egyezményhez, úgy látszott, hogy a Teleki-féle külpolitika teljes győzelmet aratott. Az ország végrehajtotta leglényegesebb revíziós terveit. Semlegességét — ha kellett is bizonyos engedményeket tennie Németország felé — lényegében megőrizte. Igaz, hogy a közeledő német—orosz háborúra való tekintettel számításba kellett vennie olyan helyzet bekövetkezését is, hogy — legalább is formailag — hadviselő állapotba kerülhet. Teleki azonban abban bízott, hogy Nyugaton majd megértik Magyarország kényes helyzetét és ennek érdekében mindent elkövetett, hogy megfelelő személyek, diplomáciai adat és anyagi eszközök álljanak semleges és nyugati országokban azoknak a rendelkezésére, akik egy adott helyzetben hivatottak lettek volna a magyar kormány felfogását a nyugati szövetségesek elé terjeszteni. Horthy és Teleki emigrációjának a gondolata is szóba került ezekben a hónapokban, azonban úgy döntöttek, hogy a Kormányzónak a legnehezebb körülmények között is helyt kell állnia. A végső cél az volt, hogy megőrizzék — amennyire csak lehetséges — az ország népi, katonai és gazdasági erőforrásait s a háború végén esetleg felbomló rendben képviselni tudják a nemzet érdekeit. Telekinek ezt a politikáját Bárdossy László és Kállay Miklós folytatta és Sztójay Döme kormánya is ebben a szellemben kooperált a Német Birodalommal.

Ezek után közelebbről vizsgálhatjuk meg az 1941. március 28 és április 15 közötti eseményeket és a Teleki kormány magatartását.

A jugoszláv kormány feje útban volt Bécsből, Budapesten keresztül, Belgrád felé, amikor a szerb tisztikar egy csoportja, angol irányzatú és orosz befolyás alatt álló elemek támogatásával eltávolította Pál régensherceget, Péter király kezébe adta az államfői hatalmat és új kormányt alakított. Nem vitás, hogy forradalom volt Jugoszláviában és az alkotmányos jogfolytonosság megszakadt.

A jugoszláv forradalom nemzetközi jogi következményei az alábbiakban összegezhetők:

1. Jugoszlávia nemzetközi szerződései hatályukat vesztették.

2. Az új kormány feladatköre e helyzetben kettős volt:

a) biztosítania kellett nemzetközi elismerését és

b) közölnie kellett a volt jugoszláv kormány nemzetközi partnereivel, hogy mennyiben kívánja a volt kormány kötelezettségeit teljesíteni.

712