Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

GEORGE BONNET ÉS A MÜNCHENI EGYEZMÉNY

GEORGE BONNET (1889—1973), volt francia külügyminiszter (1938/1939), pár nappal a müncheni egyezményt érvénytelennek minősítő német—csehszlovák egyezmény megkötése előtt meghalt.

Miután George Bonnet volt Franciaország külügyminisztere az 1938. szept. 30-i Müncheni egyezmény aláírásakor, magyar szempontból fontos, hogyan vélekedett erről az egyezményről és hogyan ítélte meg a nemzetközi helyzetet München előtt.

A «De Munich à la guerre» (Münchentől a háborúig) c. könyv szerzője ebbeli felfogását a «História Magazine» 1972. dec. 26-i (274. sz.) számában írt «Situation politique en Europe Centrale et Orientale (1933—1939)» c. cikkében foglalta össze. George Bonnet már 1961. okt. 25-én, a «New York Times»-hez intézett levelében is megvédte a francia kormány 1938-as magatartását Sulzbergernek a N.Y. Times 1961. szept. 30-i számban megjelent kritikájával szemben.

George Bonnet mindenek előtt megállapítja, hogy az 1919-es Versailles-! békeszerződés szúlyos hibát követett el, amikor az addig az OSztrák—Magyar Monarchiához tartozó 3 1/2 milliónyi szudeta németséget a 6 1/2 milliónyi csehet számláló Csehszlovákiához csatolta. Ausztria szocialista köztársasági elnöke, Renner és minisztere, Bauer már akkor kijelenették, hogy ezzel Európa középpontjában egy olyan veszélygócot teremtettek, amely egy új világháborúhoz vezethet. S valóban, a szudéta-németség elégedetlensége Csehszlovákia állandó problémájává vált. Az 1938 májusában megtartott községi választások során ez a nép 80 százalékban Heinleinnek Hitlert követő szeparatista pártjára szavazott. így érthető, hogy Neville Chamberlain angol miniszterelnök már 1938 áprilisában kijelentette neki, hogy nem viheti Angliát és a dominiumokat háborúba csak azért, hogy megtagadják az önrendelkezési jogot egy néptől, amely csak 18 éve lett kisebbség, azt a jogot, melynek alapján később Franciaország is feladta a már 130 éve birtokolt Algírt.

Igaz, George Bonnet nem osztotta Chamberlain reményét, hogy a szudéta-német területek átadásával ki lehe elégíteni Hitler igényeit és ezért a francia kormánnyal egyetértésben nem akart további engedményeket tenni Németországnak. De a Szovjetunió tudomására hozta, hogy miután sem Románia, sem Lengyelország nem járul hozzá a szovjet csapatok átvonulásához, ezért nem tud Csehszlovákia segítségére menni. Lengyelország Bonnet sürgetésére sem volt hajlandó támogatni Csehszlovákiát, sőt bejelentette, hogy Teschen körzetére ő tart igényt. Roosevelt, amerikai elnök kijelentette, hogy háború esetén az USA a megrendelt hadianyagot sem tudja leszállítani, Anglia pedig közölte, hogy háború esetén csak 100 repülőgépet és 30 000 katonát tud küldeni. Maga a cseh vezérkar értesítette a franciákat, hogy miután a hosszú határok védelme kilátástalan, a

735