Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

És a magyar ifjúság újra elindult azon az úton, az egyetlen valóságos úton, melyet 1848 és 1956 ifjúsága végigjárt. A társadalmi, gazdasági és kultúrális forradalom csak mint a nemzetnek, mint egésznek szabadsága, szabad fejlődése valósulhat meg. A magyar forradalmak tanúsága szerint a közösség eme fejlődése feltételezte a Kárpátok medencéjének politikai és gazdasági egységbe való szervezését. Csak ezen az alapon volt elképzelhető bármilyen szabadon fejlődő államiság Európa azon vidékén. 1848 egyik első tette a két országrész, Erdély és a Királyság egyesítése volt, s így tükrözték vissza 1956-ban Budapest lángjait az erdélyi és a partiumi városok utcáin fellobbant tüntetések. S a mai magyar fiatalság történelmi-politikai tudata sem áll, nem állhat meg az Alföld közepén felállított sorompóknál, az esztergomi híd csonkjánál.

Ugyanakkor ez a nemzettudat egy feladat tudata is, a felelősség tudata egész Közép-Európa jövőjéért; és a magyarság funkcióját mint a Kárpát-medence természetes, s nem csak földrajzi, hanem történelmi, gazdasági és kultúrális súlypontjáét éli át. Az utóbbi években az ország korlátozott lehetőségei ellenére is újból vonzási magjává nőtt Európa azon tájának, és sorsa, mint korábban, úgy a jelenben sem választható el az egész egység sorsától. A magyar nemzeti érzés, a magyar forradalom mindig is magában hordozta ezt a multi-nacionalisti (nem inter-nacionalista) jellegét. így hívták a bécsi barikádok az utcára Pest márciusi ifjúságát, így ragadott fegyvert Poznan éhező munkásainak hozzá eljutott szavára 1956 október magyarsága, s Csehszlovákia szerencsétlen augusztusa volt az a jajszó, amely a politikai, gazdasági reformokért lelkesedő magyar fiatalság fülét érzékennyé tette a nemzet elégtelen vérkeringésének, beteg szívverésének zörejeire.

Ahogy törekvéseibenés bukásaiban egy évezreden át a magyarság sorsa foglalta magába a Kárpát-medence egészének történelmét, úgy ma is meghatározó az a sors annak életére. A magyar sors és a Kárpát-medence sorsa elválaszthatatlanok egymástól. Ezért is kellett az elnyomóknak szétzúzniok 56 forradalmát, s legutóbb ezért kellett Magyarországnak kimaradnia az európai csapatcsökkentésekkel foglalkozó bécsi tárgyalásokról.

Ma a nemzeti érzelmű magyar fiatalságra egy nagyon erős lengyel szimpátia jellemző. Aligha valami történelmi fegyverbarátság romantikus továbbszövése teremtette meg ennek a szimpátiának kölcsönös érzését lengyelek és magyarok között, hisz a két állam történelme során éppen eleget háborúzott egymás ellen, kezdve az évszázadokig tartó marakodástól a két orosz fejedelemség, Halics és

728