Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

És a magyar ifjúság újra elindult azon az úton, az egyetlen való­ságos úton, melyet 1848 és 1956 ifjúsága végigjárt. A társadalmi, gazdasági és kultúrális forradalom csak mint a nemzetnek, mint egésznek szabadsága, szabad fejlődése valósulhat meg. A magyar forradalmak tanúsága szerint a közösség eme fejlődése feltételezte a Kárpátok medencéjének politikai és gazdasági egységbe való szervezését. Csak ezen az alapon volt elképzelhető bármilyen sza­badon fejlődő államiság Európa azon vidékén. 1848 egyik első tette a két országrész, Erdély és a Királyság egyesítése volt, s így tükrözték vissza 1956-ban Budapest lángjait az erdélyi és a par­­tiumi városok utcáin fellobbant tüntetések. S a mai magyar fia­talság történelmi-politikai tudata sem áll, nem állhat meg az Al­föld közepén felállított sorompóknál, az esztergomi híd csonk­jánál. Ugyanakkor ez a nemzettudat egy feladat tudata is, a felelősség tudata egész Közép-Európa jövőjéért; és a magyarság funkcióját mint a Kárpát-medence természetes, s nem csak földrajzi, hanem történelmi, gazdasági és kultúrális súlypontjáét éli át. Az utóbbi években az ország korlátozott lehetőségei ellenére is újból vonzási magjává nőtt Európa azon tájának, és sorsa, mint korábban, úgy a jelenben sem választható el az egész egység sorsától. A magyar nem­zeti érzés, a magyar forradalom mindig is magában hordozta ezt a multi-nacionalisti (nem inter-nacionalista) jellegét. így hívták a bécsi barikádok az utcára Pest márciusi ifjúságát, így ragadott fegy­vert Poznan éhező munkásainak hozzá eljutott szavára 1956 október magyarsága, s Csehszlovákia szerencsétlen augusztusa volt az a jaj­szó, amely a politikai, gazdasági reformokért lelkesedő magyar fia­talság fülét érzékennyé tette a nemzet elégtelen vérkeringésének, beteg szívverésének zörejeire. Ahogy törekvéseibenés bukásaiban egy évezreden át a magyarság sorsa foglalta magába a Kárpát-medence egészének történelmét, úgy ma is meghatározó az a sors annak életére. A magyar sors és a Kárpát-medence sorsa elválaszthatatlanok egymástól. Ezért is kellett az elnyomóknak szétzúzniok 56 forradalmát, s legutóbb ezért kellett Magyarországnak kimaradnia az európai csapatcsökken­tésekkel foglalkozó bécsi tárgyalásokról. Ma a nemzeti érzelmű magyar fiatalságra egy nagyon erős lengyel szimpátia jellemző. Aligha valami történelmi fegyverbarátság ro­mantikus továbbszövése teremtette meg ennek a szimpátiának köl­csönös érzését lengyelek és magyarok között, hisz a két állam tör­ténelme során éppen eleget háborúzott egymás ellen, kezdve az évszázadokig tartó marakodástól a két orosz fejedelemség, Halics és 728

Next

/
Thumbnails
Contents