Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-04-01 / 4. szám
belépni a külföldi csehszlovák hadseregbe s egy felújítandó Csehszlovákiáért harcolni. Szlovák Nemzeti Tanács elnevezés alatt külön szervezetbe tömörültek. Csehszlovákia olyan állam, mely erőszak alkalmazásával jött létre. A szlovákok a csehszlovák állam felállításához sem a második világháború alatt, sem utána nem járultak hozzá. Csehszlovákia ma éppoly mesterséges államalakulat, mint a német demokratikus köztársaság. Csehszovákia elismerésével tehát a Német Szövetségi Köztársaság a szlovákságnak ez államba történt erőszakos bekebelezését is elismerné. A szlovák nép önrendelkezési jogának gyakorlására vágyik s a szlovákok célja az állami önállóság. Csehszlovákia tervbevett elismerése egyúttal azt is jelentené, hogy az ebben a kommunista államban fenntartott terrort és szabadságvesztést is elismernék. A német szövetségi kormány ilyen értelmű cselekedete megsértené egyúttal a népek, jelen esetben pedig a szlovák nép önrendelkezési jogát s kedvezőtlenül befolyásolná a német és a szlovák nép közti baráti viszonyt.» H. E. 50 ÉVE HALT MEG ORSZÄGH PÁL, HVIEZDOSLAV NÉVEN A TÓTOK LEGNAGYOBB KÖLTŐJE 1921. június 8-án halt meg Alsókubinban dr. Országh Pál, Hviezdoslav néven a tótok első és a mai napig legnagyobb költője. A «Magyar Hírek» tudósítása szerint az 50 éves évforduló alkalmából 1972. januárjában Miskolcon magyar és tótnyelvű emléktáblával örökítették meg az emlékét. Az ünnepségen Besztercebánya és Alsókubin küldöttsége is részt vett. Országh Pál 1849. febr. 2-án született az Árva megyei Alsókubinban, ősi magyar nemesi családból. Középiskoláit Miskolcon és Késmárkon végezte, Eperjesen jogot tanult és ügyvéd, majd bíró lett. Verseit Hviezdoslav néven tót nyelven írta. Hírnevét Arany, Petőfi legszebb verseinek, Madách «Az Ember Tragédiája»-nak művészi fordításával és ezzel a tót nyelv irodalmi szintre való emelésével alapozta meg. Ezért a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Hogy végeredményben magyar volt-e vagy tót, azt csak ő tudná megmondani. Arra vonatkozólag, hogy minek vallotta magát, semmi adatot nem találtam. Mindenesetre vérségileg magyar volt, s mint ilyen méltó társa azoknak a nagy magyar tudósoknak, íróknak és költőknek, akik tisztán az emberiség és a kultúra iránti szeretetből megvetették a kárpátmedencei nemzetiségek: tótok, románok, szerbek európai kultúrájának alapjait és nyelvüket irodalmi szintre emelték. És mi volt ezért a hála? — Trianon. 48
