Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

vitéz HARASZTHY ISTVÁN:

Elrabolt Felvidékünk a történelmi igazság tükrében

(A cikk írójának állításait Rudnay Egyed után azóta László Gyula is beigazolta a régészeti leletek tömegének alapján megírt «A népvándorláskor művészete Magyarországon», Bp., Corvina, 1972. c. hatalmas, alapvető munkájában.)

Csaknem negyedszázada, amióta mi, 45-ös menekültek a pánszláv vörös bolsevizmus elől menekülve, hazátlanul, emigrációban élünk.

A nehéz napi munka után, a pihenés óráiban és álmatlan éjszakákon hányszor rémlik fel előttünk a legszörnyűbb, legszivettépőbb kérdés: Quo vadis Europa, quo vadis Hungária? ... mi lesz a mi többezer éves, drága magyar fajunkkal és népünkkel ebben a neofeudalizmus által szétdarabolt, védhetetlenné lett, az egyesüléstől, az integrációtól, mint egyetlen menekvéstől oly reménytelenül meszsze álló maradék Európában?

Vessünk egy pillantást Európa térképére és tisztán áll előttünk a magyarság európai helyzetének sivár kilátástalansága.

Megfosztva a Kárpátok Isten alkotta természetes bástyáitól — többezer éves birtokállományunkat az ott élő magyarsággal együtt Nyugat-Európa bakói, gátlásnélküli hóhérai odaajándékozták a legnagyobb, legbarbárabb, legkegyetlenebb ellenségeinknek: a szlávoknak és az oláhoknak.

Földrajzi helyzeténél fogva a turáni magyarság ezer éve éket alkot az északi és a déli szlávok között, de gátat alkot a germánság kelet felé törő gazdasági és hatalmi törekvéseinek is. Ebbe a germán és szláv harapófogóba szorított és ott élet-halál harcát vívó magyarság jövőjének biztosítása abban rejlik, meg tud-e Európa menekülni a szörnyű szláv fegyegetettségtől, ki tudnak-e a nyugati «nagyok» őszintén és minden hátsó gondolat nélkül békülni, s bűneiket férfiasán belátva, egy új, integrált Európában egyesülni, s a magyarság sokezer éves birtok-állományát, a Kárpátok övezte Duna-medencei államegységet visszaállítani, hogy a magyarság államalkotó képességét és történelmi hivatását maradéktalanul teljesíthesse Európa és az egész kultúr emberiség érdekében.

26