Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

Egy könyv margójára

(Ebben az évben van 125. évfordulója, hogy a magyar és az erdélyi országgyűlés kimondta az «UNIO»-t Erdéllyel. Erre való emlékezésül közöljük a LÁRMAFA egyik megalapítója, n. dr. VARGHA LAJOS KÖRÖSI LÁSZLÓ «Erdély története 1848/49-ben» c. munkájáról írt ismertetését, ami a LÁRMAFA 1966. évi 1. számában jelent meg.)

1861-ben érdekes és tanulságos könyv hagyta el pesti nyomdáját. A munkát Körösi László írta, «Erdély története 1848/49-ben» címen. Az író annak a két miniszteri titkárnak egyike, akiket br. Kemény Dénes és Szász Károly államtitkárokkal egyidejűleg, tehát elsőként hívtak be Erdélyből az új magyar minisztériumba, Pestre. Könyvében az eseményeket, mint azok kortársa, saját élményei alapján, mégis azok higgadt átértékelésére alkalmas idő elteltével (12 év múlva) tárja elénk szenvedélytől mentes, mindenképpen a tárgyilagosság benyomását keltő hangon. Történelmünknek e sorsdöntő napjai iránt érdeklődő olvasót mindvégig egy érdekes detektív regény erejével lekötő olvasmányban megdöbbentő éleslátással mutat rá az erdélyi kérdésnek ma is aktuális nemzetiségi problémáira, melyeknek további magyarázása helyett bemutatjuk figyelemreméltó megállapításait.

Az erdélyi magyarság hangulatának ismertetésével kezdve észrevételeit, a következőket írja:

«... mart. 21-én, egy keddi napon, mire kilépénk, a szegleteket, nyísvános épületeket a tömeg óhajtásaival beírva találtuk. Kezdődött a város gyűlés.

Nyolcz óra felé a nép a városház felé sereglett. A terem megtölt, a nép a piacz terén foglalt helyet.

A főbíró az ülést megnyitá. Méhes Sándor ref. tanár, több hongyűlés követe, s az ellenzéki «Erdélyi Híradó» czímű politikai hírlap szerkesztője, kezdé meg a tanácskozást, mint kolozsvári polgár. Az ellenzék agg bajnoka a nemzetőrség rögtöni felállítását, s az országgyűlés mielőbbi egybehívását indítványozá, melyben a köz4