Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-01-01 / 3. szám
népszámlálás szerint 285 000 volt. Talán a magyarságnak ez a része szenvedett a legtöbbet; pl. Kis- és Nagydobrony közel 5 000 főnyi lakosságát 1945-ben az oroszok teljesen kiirtották és tízezrekre megy az elhurcoltak, deportáltak száma, akik soha többet nem tértek vissza. Így érthető, hogy hosszú ideig az otthoniak részére «tabu» volt Kárpátalja magyarsága — még csak említeni sem volt szabad őket. Az utóbbi időben azonban az otthoni sajtó egyre többet foglalkozik Kárpátaljával és az ottrekedt maradék magyarokkal. DAVID ZOLTÁN az otthoni «MAGYARORSZÁG» 1971. máj. 23-i számában megjelent «Magyar a világban» c. cikkében pl. többek között a következőket írja: «A Szovjetunió területén az 1950. évi népszámlálás 154 738 magyart mutatott ki, közülük kereken 150 000 az Ukrán SzSzK — a Kárpátontúli területen — lakott. Számuk azóta bizonyára emelkedett. Elsősorban a városokban, itt is találunk több ezer magyarul beszélő más nemzetiségűt is. Az első világháború orosz hadifoglyai, valamint a felszabadító szovjet hadsereg katonái közül ugyancsak többen tanultak magyarul, velük együtt nyelvünk ismerőinek száma a Szovjetunióban körülbelül 250 000-ben határozható meg.» — Magyarul ez azt jelenti, hogy a Csonkaországból, Kárpátaljáról és a többi elszakított területről elhurcolt magyarok közül a Szovjetunióban még mindig kb. 100 000 magyar van. A Szegeden megjelenő «TISZATÄJ» c. irodalmi folyóirat 1972. évi egyik számában «Magyarok Kárpát-Ukrajnában» címmel hosszabb cikket közöl. Miután megállapítja, hogy az «ukrán nacionalizmus», a «törvénytelen, diszkriminációs» intézkedések «jóvátehetetlen károkat okoztak a kárpátaljai magyar lakosság körében», közli, hogy az enyhülés 1954-ben kezdett mutatkozni az első magyar iskolák megnyitásával. 1969-ben már 93 magyar iskola (18 középiskola, 58 nyolcosztályos és 17 elemi iskola) működött 22 807 tanulóval. 1963-tól az ungvári egyetemen magyar nyelv és irodalmi tanszék is működik. 1965-től pedig «KÁRPÁTI IGAZ SZÓ» néven önálló (?!) napilap jelenik meg. Az ungvári rádió naponta egyórás műsort sugároz, a TV pedig hetenként egyszer magyar híreket közvetít. Beregszászban még magyar színház is működik, amin nem lehet csodálkozni, hiszen a beregszászi körzetben 44 faluból csak 4-ben élnek ukránok is, a többi még mindig színtiszta magyar. De a legérdekesebb az a közlése, hogy az 1970-ben megtartott népszámlálás szerint Kárpátalján 170 000 magyar él. Ez már azért is érdekes, mert a Szovjetunió az 1970-ben megtartott népszámlálás adatait most tette közzé és abban még csak meg sem említik a magyarokat, jóllehet a 85 ezernyi (?!) finnt feltüntetik. A világ diplomatáinak leghasználatosabb kézikönyve, a «The Statesman’s Yearbook» 1970/71. évi kiadása nyílván a hivatalos szovjet adatok alapján Kárpátaljáról jellemző módon a következőket írja: 39
