Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-01-01 / 3. szám
— Ragaszkodunk mindhalálig a minden nemzetet megillető önrendelkezési jogunkhoz, s a Kárpátmedence jelenlegi káros berendezését a magyar sors végleges megoldásaként nem fogadjuk el. Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása szabad földre érkezése egyik pozitív eredményének kell tekintenünk, hogy dr. Pogány András is 1970. április 4-i megnyilatkozásával szöges ellentétben «Újévi gondolatok» című írásában már ezt vallja: — Pásztorunk visszaérkezett, nem vagyunk többé szétvert és akcióra képtelen nyáj. A magyar mezei hadak (dr. Eszterhás István kedvelt kifejezése) lassanként felsorakoznak az első Zászlósúr bandériumaiba és új erővel, új energiával, új megtörhetetlen hittel állunk csatasorba az örök, történelmi Magyarországért, amelynek képét valamennyien szívünkben viseljük. (Magyar Élet, 1972.1.15.) Csak sajnálattal kell rámutatnunk arra, hogy e szép szavak után az 1972-es év tennivalóinak felsorolásánál dr. Pogány András újból csak a szabadságharc már annyiszor elismételt követeléseit sorolja fel. Nem hisszük, hogy első «Zászlósurunk» figyelmét elkerülte volna a fent idézett sorok és a tényleges program közti mély szakadék. Avagy dr. Pogány András a régi bandériumban is tovább kíván szolgálni? P.) Itt kell megemlékeznünk arról a sajtóvitáról, amelyet dr. Viczián Albertnek az a javaslata indított el, hogy az erdélyi magyarságot minden területi igény elejtésével vissza kell telepíteni a csonka ország területére, mert ez az egyedüli lehetőség arra, hogy az erdélyi magyarságot megmentsük a magyar népi állomány részére.24 Amíg Wass Albert író megelégedett azzal, hogy dr. Viczián Albert javaslatát a leghatározottabban elutasítsa26, dr. Palinay Ferenc volt képviselő, egyetemi tanár és Tömöry Jenő tábornok új javaslatokat terjesztettek elő s a revízió kérdését Erdélyről valamennyi elszakított területre kiterjesztették. Dr. Palinay Ferenc annak ellenée, hogy helyesen rámutat a történelmi, földrajzi és gazdasági szempontok fontosságára, mégis a népi elvet fogadja el a Kárpátmedence rendezése alapelvéül. Ennek megfelelően csak a központi magyar népi tömbbel összefüggő magyar területek visszaadását igényli, s az így megvont határokon kívülmaradó magyarság megmentésére ő is a visszatelepítést javasolja.26 Tömöry Jenő ugyancsak a népi elvre építi fel elgondolását, de azzal a módosítással, hogy szerinte az utódállamokat a történelmi Magyarország területéből (Horvát—Szlavonország kizárásával) csak annyi százalék illeti, ahány százalékát képezte a szlovákság, románság és szerbség Magyarország összlakosságának 1910-ben. Ezen elv alapján az új határokat úgy kívánja megvonni, hogy lehetőleg minél 21
