Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-06-01 / 4. szám

alkotó nemzet uralkodó rétegét a nemzetiségek -nek nevezett kisebbség elnyomására készteti. Mindig nagy a kísértés a homogén nemzetállam létrehozására a kisebbségek erőszakos beolvasztásával, ami pedig bizonyos szempontokból csak egy totalitáris államszervezet fenntartása mellett lehetséges. Tehát a nemzetállamok létezése itt állandó veszélyt jelent a legemberibb jogok betartása számára. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sajátságos nyelvi, nemzeti és vallási problémákat, amelyek a mai bonyolultságukban a 19. század elején léptek föl először, sem a polgári demokratikus államszervezés, sem bal- vagy jobboldali diktatúra vagy egypárt rendszer megoldani nem tudta.1-2 A hivatalos latin nyelvű adminisztráció eltörlése óta nem volt a Kárpátmedencében egyetlen államszervezet sem, amely valamelyik népcsoportot és a velejáró nemzeti kultúrát ne részesítette volna előnyben a többi rovására. Részben ez mérgesítette el a viszonyt az itt élő és a józan ész megítélése szerint egymásra utalt népcsoportok között és ezt, az alapjában véve elferdített helyzetet használták fel külső hatalmak, elsősorban Franciaország és a cári Oroszország a Kárpátmedence egységének a megbontására. Az évtizedekig tartó pánszláv propaganda a nyugati közvélemény és a felelős politikai vezetők félrevezetésével az évezredes Magyar Birodalom erőszakos szétdarabolásához vezetett. A cári orosz diplomácián kívül a nyugati szabadkőműves mozgalom is nagy szerepet játszott a trianoni tragédia előkészítésében, amikor a katolikus Habsburg uralom ledöntésével a józan történelmi éleslátást álhumanista propaganda-szólamokkal helyettesítették az Európa jövője felett tárgyaló békekonferencián. Sem a háborút követő gazdasági összeomlás a baloldali erők időleges felülkerekedésével, sem Magyarország bonyolult nemzetiségi összetétele nem hozta volna magával a Birodalom széthullását külső erőszak nélkül! Hazug történelemhamisítás azt állítani, hogy az ezeréves Magyarország 1918-ban magától hullott szét! A wilsoni nemzetiségi elven létrehozott új államok nemzetiségi összetétel szempontjából nem voltak jobbak a régi történelmi Magyarországnál, amelyet a trianoni békecsinálók anachronikusnak és élhetetlennek nyílvánítottak éppen emiatt. Tehát a Kárpátmedence legégetőbb kérdéseit Trianonban nem oldották meg, csak elmérgesítették. Ezt a gondolatot kifejtő tanulmányokkal egy könyvtárat lehetne megtölteni. 3> 8 Vitathatatlan tények 2 mutatják, hogy a nyelvi-nemzetiségi kérdések a Kárpátmedencében még mindig megoldásra várnak. Bűnös tévedés lenne azt állítani, hogy a szociális problémák bizonyos módon való rendezésével (ami ugyan nézőpont kérdése és erősen vitatható) a nyelvi-nemzetiségi problémák is megoldásra találtak.6 A Kárpátmedence jelenlegi felosztott állapotában a nemzeti-nyelvi kérdést a fent említett okok miatt megoldani tartósan és főleg igazságosan nem lehet. Az újraegyesítés tehát az egyetlen járható és helyes út.

10