Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-09-01 / 1. szám

1,

lesz érdektelen, ha a még fellelhető adatok alapján feljegyezzük legalább a legtöbbet szenvedett községek neveit az utókor számára: Nyírfalva (Mesztakon), Fenyőfalva (Brád), Kőrösfalva (Kricsor), Kőrösbánya, a Maros és a Sztrell völgye, Zalatna, Abrudbánya, Topánfalva, Verespataka, Offenbánya, Nagy- és Kis-Aranyos, Kerpenyes, az Aranyos mentén fel Toroczkóig, Alvinc, Borberek, Magyar-Igen, Mogos, Monor, Remete, Nagyenyed, Álbak, Blezsény és Mihelég. De voltak elszigetelt forrongások és vérengzések Arad, Krassó és Ternes megyékben, sőt még Beszterce környékén, Szász- Pénteken és Tenkén is.11

1848. szeptemberben Balázsfalván a császári tisztek és a kormány tisztviselők, akárcsak a többi nemzetiséget, az oláhokat is nyíltan a magyarok és az Unió kimondása ellen lázították. A vérszemet kapott oláhok Jancu Abraham ügyvéd vezetése alatt fel is keltek a magyarok kiirtására és az önálló Dákó-Románia megvalósítására, aminek elnökéül Barnucz elcsapott tanárt válaszották meg. Egyik legfőbb támogatója a szász Stephan Ludwig Roth lutheránus lelkész volt, akit 1949-ben Kolozsvárott ki is végeztek. Ez a lázadás, — ha méreteiben kisebb is volt az 1784-es lázadásnál, — kegyetlenségben semmivel sem maradt el tőle és Zalatna, Nagy-Enyed és környékén volt a legvéresebb.15

Ezzel szemben a történelem — nem a propaganda — egyetlen oly esetről sem tud, amelyben a magyarok hasonló kegyetlenségeket és vérengzéseket követtek volna el az oláhok ellen. Pedig minden okuk meg lett volna rá, annál is inkább, mivel a kiirtott magyarok helyébe mindig oláhok telepedtek be.

Az oláhok a hitszegő, áruló Mihály vajdát «vitéz» jelzővel tisztelték meg és a tömeggyilkos Hóra-Kloskával és Jancuval együtt nemzeti hősként ünneplik.

*

Ez a kis vázlatos összefoglalás koránt sem teljes, de adatai hitelt érdemlők, bármennyire elképesztők és hátborzongtatók is. Imi is csak azért írtam, hogy rátereljem a figyelmet az 5 évtizede megszakítás nélkül és tervszerűen folyó magyarirtásra.

A zsidók hamis propaganda adatokkal valóságos bibliai mítoszt kovácsoltak maguknak Hitler zsidóirtásából. A csehek, tótok, ukránok, románok, szerbek szintén telesírták a világot vélt sérelmeikkel. A zömében görögkeleti románok maroknyi emigrációja még attól sem riadt vissza, hogy az erdélyi magyar katolikusok és protestánsok véres tragédiáját Márton Áronnal együtt maguknak sajátítsák ki.

Csak mi, magyarok, hallgatunk, akik a legtöbbet vesztettünk és akiket évszázadok óta tervszerűen irtanak, hol a tatárok, hol a törökök, hol a germánok, hol a szlávok és Erdélyben az oláhok.

26