Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-09-01 / 1. szám
vonalakban aknaszedésre és egyéb tábori munkára alkalmazták, minek következtében ezeknek nagyobb volt a véres veszteségük, mint a sorkatonaságé. Ezzel szemben a magyar kormány megtorlásként mindössze 1360 északerdélyi románt utasított ki, s mégis ők sírták tele az egész világot az északerdélyi románok «kegyetlen» üldözésével.5 1944 őszén a szovjet hordák oltalma alatt Észak-Erdélybe visszatért román alakulatok és a «Maniu gárdisták» olyan állati vérengzést rendeztek a magyarok között, hogy azt még az oroszok is megsokallták és ezt a területet átmenetileg orosz katonai közigazgatás alá helyezték. Csíkszentdomonkoson és Szárazajtán pl. baltával fejezték le áldozataikat. A «Teleki Pál Tudományos Intézet» 15 ezerre teszi az állati kegyetlenséggel kiirtott északerdélyi magyarok számát és Kendilona, Magyarszováta, Ferencbánya, Szászfenes, Csíkszentdomonkos, Szentmihály, Gyanta, Egres, Kolozsborsa, Kispetri, Tenke, Szárazajta és a Bihar megyei Remete községeket jelöli meg, mint amelyek a legtöbbet szenvedtek.“ Itt kell feljegyezni azt is, hogy 1944 őszén a Nagyajtai Csendőrőrs (Sepsiszentgyörgyi Szárny) parancsnokát, Kolozsi Ferenc törzsőrmestert és 10 beosztottját, mivel késve kapták meg a visszavonulási parancsot, a románok elfogták és a helyszínen kivégezték őket. De hogy az állati vérengzés ma sem szűnt meg teljesen, arra a legjobb példa Szentjobbi István volt csendőr főtörzsőrmester esete, akit a román hatósági közegek 1963-ban úgy összevertek, hogy sérüléseibe belehalt, csak azért, mert megtalálták a lakásán az elrejtett csendőrkardját.7 CSATÁRI Dániel, otthoni kommunista író, román és magyar hivatalos adatok alapján — ők csak tudják — ezt a következőképp örökítette meg: «... szeptember közepén ... a gárdák Brassóba, majd Marosvásárhelyre meneteltek és rendcsinálás ürügyén az északerdélyi magyarok között olyan vérfürdőt rendeztek, amelyet a lidérces álomba merült fantázia sem képes túlszárnyalni. Baltával fejeztek le például magyar parasztokat; asszonyokat és csecsemőket gyilkoltak. Csíkszentdomonkoson 12 magyar dolgozót végeztek ki ... Háromszék megyében kirabolták a magyarokat és tömegesen internálták a Horthy-hadseregből szökött magyarokat. Kolozs megyéből, Maros- Tordából békés lakosokat hurcoltak el... Olyan bizonyító anyag van a kezünkben — írta a Romania Libera 1944. november 15-i száma —, igazolt és ismételten igazolt anyag, hogy láttára égnek áll az ember haja. Ezeket a bűntetteket ismerik azok is, akik szabadjára bocsátották a gyűlölködést és a ... garázdálkodást Észak- Erdélyben. Ismerik azok is, akik állati gaztettekre bujtották Erdély magyar lakosságának hóhérait...» 8 22
