Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-09-01 / 1. szám
A Párizsi béke 25. évfordulójára 25 évvel ezelőtt, 1947. február 10-én írták alá Párizsban, a Luxemburg-palota Óra-termében a győztes nagyhatalmak a földig lerombolt, kirabolt, vérbetaposott, porig alázott Magyarországgal kötött «Párizsi békét».1 Ebben a békében a nagyhatalmak a két világháború közötti súlyos tapasztalatok és a II. világháborúban hozott milliós ember- és csak csillagászati számokban kifejezhető anyagi áldozat ellenére újból elkövették azt a tragikusan végzetes «tévedésüket», amit 50 évvel előbb Trianonban csináltak és aminek szükségszerű következménye volt az éppen lezajlott II. világháború. Sőt, még meg is tetézték azzal, hogy a nyugati hatalmakat eláruló Benes újra felállított Csehszlovákiájához Pozsonytól délre, a Duna jobb partján újabb 3 színtiszta magyar falut csatoltak.2 De most már tudatosan, hiszen a beteg és amúgyis nyomorék Roosevelt az ószövetségi bosszútól lihegő tanácsadóinak nyomására Jaltában Fél-Európával együtt Magyarországot is eladta a pánszlávbolsevista imperializmusnak. Sztálin még azt a csekély módosítást is megtagadta, amit az Egyesült Államok javasolt magyar—román viszonylatban, mert — jóllehet ő maga is kacérkodott az erdélyi kérdés megoldásával — ilyen módon is meg akarta büntetni az önfeláldozó, végső kitartásukkal Európa lerohanását megakadályozó és a 45-ös választásokon a kommunista pártot a megszállás ellenére csúfosan megbuktató magyarokat.3 A Jaltában elvetett mag sátáni vetése az elmúlt 25 év alatt lassan, de biztosan beérett. A világ talán még sohasem leledzett ilyen robbanásig feszült kaotikus állapotban, mint napjainkban. A W. Wilson által meghirdetett, de soha be nem tartott «népek önrendelkezési jogának» nagyobb dicsőségére a Trianonban elkövetett élveboncolást Jaltában már politikai gyakorlattá léptették elő. Ennek a politikának következtében született meg a világ legcsodálatosabb földrajzi és politikai egységének, az ezeréves Magyarországnak kétszeri feldarabolása után a kettévágott Németország és Berlin, a képzeletbeli vonallal kettéosztott Korea és Vietnam, a kettős Kína és Pakisztán és az esztelenül részekre bontott Palesztina, amelyek mindegyike a Jaltában teremtett «béke» ellenére rövidebb vagy hosszabb ideig súlyos harcok színtere volt, vagy még most is az. De a bűnös Jaltai egyezménynek nemcsak a legyőzött államok estek áldozatul, hanem a Szovjet Unió és Izrael kivételével maguk a győztesek is. Szomorú, de Amerika gazdagsága és technikai fej3