Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-06-01 / 4. szám

Statisztikai adatok a jugoszláviai magyarságról

A Free Europe Inc. kiadásában megjelenő News From Hungary (Magyarországi Hírek) című kőnyomatos egyik múlt évi számában dr. Szabadhegyi Egon, a Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének rádió-előadása alapján részletesen beszámolt a Jugoszláviában élő magyarok népesedési adatairól, amit több szabadföldi magyar lap is részben vagy egészben leközölt.

Eszerint Jugoszláviában az 1961-es népszámlálás szerint 504 000 magyar élt. Ma kb. 510 000-re tehető a számuk. Ezeknek kb. 85 %>-a a Vajdaságban (Bácska—Bánát—Szerémség), 8,4 %-a Horvátországban, 4 °/o-a pedig Szerbia egyéb területein él.

A jugoszláv statisztika szerint a magyarok 1931-ben a lakosság 3,3 -át tették ki, míg 1961-ben csak 2,7 °/o-át. A csökkenés oka, hogy amíg a lakosság többi része az elmúlt 30 év alatt 28 °/o-kal gyarapodott, addig a magyarok csak 8 °/o-kal. (Dr. Szabadhegyi mélyen hallgatott a második világháború alatti és utáni tömeges magyarirtásról — kb. 35 000 magyart irtottak ki Tito partizánjai —, tízezrek elmeneküléséről, stb. Szerk.)

1953 és 1961 között a magyarok évi növekedése alig haladta meg a 2,2 ezreléket, az 1961 év óta eltelt idő alatt pedi 2 ezrelék körül állandósult. Ez a növekedése is főleg abból adódik, hogy az átlagos életkor kitolódott, vagyis a magyar lakosság öregebbé vált, mert 1000 lakosra csak 13—14 élveszületés esett, míg más nemzetiségűeknél az élveszületések száma magasabb. Dr. Szabadhegyi szerint az alacsony szaporodás okait elsősorban a társadalmi szokásokban és hagyományokban (?!) kell keresni. Két jellemző dologra hívja fel a figyelmet: az egyik, hogy egyre több magyar költözik Jugoszlávia más területeire, s így kiszakadva a magyar közösségből, gyorsan asszimilálódik — a másik, hogy egyre több magyar nő köt nem magyarral házasságot. (Nyílván azért, mert főleg a fiúgyerekeket és férfiakat irtották ki, börtönözték be, deportálták, stb. Szerk.) De a szaporodás csökkenésének legfőbb oka, hogy a vajdasági magyarok között egyre kevesebb a többgyermekes család — a parasztoknál, hogy a föld ne aprózódjon el (Jugoszláviában ugyanis nem verték be a kolhozokba a parasztokat — Szerk.), a városi lakóknál pedig a magasabb életnívó utáni olthatatlan vágy miatt.

29