Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

képpen utal a körlevél a müncheni és a stuttgarti jugoszláv konzulátus, a berlini jugoszláv katonai misszió és a bécsi jugoszláv követség sikeres működésére.

5. Nyugat-Németországban különösen kedvező e tekintetben a helyzet, mert ez állam szerveivel a legszorosabb együttműködésben állapodtunk meg az emigrációs szervek likvidálása érdekében. A bonni kormány és különösképp a Szociáldemokrata Párt képviselője ígéretet tett arra, hogy további intézkedéseket foganatosítanak a Horvát Nemzeti Bizottság működésének megakadályozására. A szakszervezetek képviselői a maguk részéről ígéretet tettek a nyugatberlini terep (Dr. Jelics Nyugat-Berlinben lakik) megtisztogatására. Országunk elvárja, hogy más államok, elsősorban Ausztria és Svájc, hasonló intézkedéseket léptetnek életbe.

6. Végül a körlevél arra hívja fel az illetékes jugoszláv képviseleti szervek figyelmét, hogy ne tűrjék el az egyes jugoszláv népköztársaságok (elsősorban a Horvát Népköztársaság) szerveinek beavatkozását, mint erre a stuttgarti konzulátus és a berlini katonai bizottság esetében kísérlet történt. Így pl. az is megállapítást nyert, hogy bizonyos horvát népköztársasági társadalompolitikai szervek Jelics Bizottságával kapcsolatba léptek.

E körlevél világosan beszél. Kommentárt nem igényel. Csupán azzal a hírrel kívánjuk kiegészíteni, hogy Walter Scheel bonni külügyminiszter legutóbbi jugoszláviai útja során a jugoszláv kormánnyal egy kölcsönös kiadatási egyezményt írt alá, amely többek közt bizonyos exil-terroristáknak Jugoszláviába való kiadatását is lehetővé kívánja tenni.

(Der Donauschwabe, 1971. január 10.)

(DFT-Hírszolgálat, 1971. 2. 5.)

ÜJ NEMZETISÉGI TÉRKÉP ERDÉLYRŐL

A «HADAK ŰTJÁN» hírt adott róla, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés jobb megértése végett a Délamerikai Erdélyi Szövetség háromszínű és három nyelven írt magyarázatokkal ellátott térképet adott ki, amit Zolcsák István és Paolo Rafael (Sao Paulo) állított össze.

A térkép a történelmi Magyarország területén kívül feltünteti az óromániai részeket is. Egy másik színes térképvázlat pedig a Romániához csatolt erdélyi és délvidéki városok 1880 és 1930 közötti népességi fejlődését és nemzetiségi megoszlását mutatja be.

47