Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

akkor is ura családjának hatalma alatt állott, ha ez nem királyi család volt, mint az övé, és az örökös álarcviselés és résenlevés fárasztó rabságából csak egyszer-egyszer, olyankor szabadult meg egy-egy pihentető órára, amikor a hasonló nyomást érző Orseolo-gyerekekkel bújt össze tanútlan alkalmakkor.

Mikor az ura meghalt és a vadkan-megtépte testtel együtt a feleség királynő-álmát is eltemették, Jocela 22 éves volt, s a legjobb barát, az unokatestvér, akivel együtt beszélték a «csácsogó» olaszt, húsz. Ennek a csácsogó olasznak, ha a király is úgy akarta volna, lett volna esélye a trónra, hiszen ő a vér szerint Géza fejedelem unokája volt és ez a csácsogó olasz megszüntethette volna a fehérvári atmoszféra imádságos nyomását, sőt, esetleg feleségül lehetett volna menni hozzá.

Néhány hónappal később azonban kiszabadult nyitrai börtönéből és egy kissé dacosan, sebzetten és keserűen megjelent a fehérvári udvar életében az a «barbár», aki az egyenes férfiági örökös volt és aki felől úgy döntött a királyi akarat az ősi jog és az ősi vér parancsa szerint, hogy annak a felesége fogja azt a helyet elfoglalni, amit Jocelának helyezett kilátásba a házasság ígérete és amit egy másik házasság esetleg még valóraválthatott volna. Hogy aztán a dolog még rosszabbá váljék, ez a börtönben megdacosodott, megkeményedett és megkeseredett barbár nem szerette az idegeneket.

A többi fel van jegyezve az Altaichi Évkönyvekben is, meg a Szent László-korabeli Gesta Ungarorumban is.

(Patrick J. Kelleher The Holy Crown of Hungary / American Akademy in Rome, 1951./ című munkájában a német—római császárok származási táblázatán Gizella királyné halálát 1060-ban jelöli meg /109. o./. Hogy honnan vette ezt az adatot, nem közli. Ha hiteles ez az adat, Gizella királyné akkor is 85—86 éves volt, mikor meghalt, ami abban az időben szintén matuzsálemi kornak számított. Szerk.)

*

Szent István születésének 1000 éves évfordulóját lapunkban az 1963-ban elhunyt dr. Padányi Viktor eddig még nem közölt, a magyar történelem átértékelését szolgáló, remek két kis tanulmányával örökítettük meg az utókor számára.

Hogy erre az átértékelésre mennyire szükség van, azt «VI. Pál pápa, Isten kegyelméből szentséges Atyánknak az Egyház Magyarországon történt alapításának s egyben Szent István születésének és megkeresztelésének ezeréves jubileuma alkalmából szeretett magyar fiaihoz — 1970. augusztus 6-án, Urunk Jézus Krisztus színeváltozásának ünnepén — írt apostoli levelé»-nek a következő mon-9