Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

3. Szlovákia, Erdély déli részét továbbra is birtokló Románia, sőt Ante Starsevics nagy-horvát elképzelését megvalósító független Horvátország is éppoly ellenséges politikát folytatott Magyar­­országgal szemben (nem utolsó sorban a német külpolitika intrikájára), mint 1938 előtt a kis-entente államok. 4. Német győzelem esetén ott kísértett a Dél-Erdélyből, Temes­közből, Bácskából, Szerémségből (esetleg még Baranyából és Tolnából) kialakítandó Donaustaat állam terve, mely nemcsak Magyarország területi állagát, de független államiságát is ve­szélyeztette volna. 5. Végül Dél-Erdélynek román kézen lévő szorosai tették lehetővé 1944 szeptemberében a szovjet haderőnek a Kárpát-medence központi térségébe való benyomulását, holott a Keleti-Kárpá­tok gerincében megkapaszkodó magyar hadseregnek mindvégig sikerült megkadályozznia a szovjet haderő frontális áttörési kísérleteit. Épp ezért Délmagyarország Felszabadító Tanácsa úgy véli, hogy a Kárpátmedence újjárendezésére irányuló minden terv és elgondo­lás kudarcra van ítélve, ha e tervek egyidejűleg nem biztosítják a Kárpátmedence geopolitikai egységének helyreállítását. A Kárpát­medence népeinek végleges megbékélése csakis e természetes egy­ség keretén belül, közös érdekeink közös szolgálatában valósítható meg. Végül Délmagyarország Felszabadító Tanácsa fel kívánja hívni a magyar emigráció figyelmét arra, hogy a területi kérdések, még­­inkább ezek részleteinek felvetése ma még időszerűtlen, csak meg­nehezítik a Kárpátmedence egységének helyreállítására irányuló erőfeszítéseinket s egy esetleges tárgyalás esetén eleve csökkenti esélyinket egy kedvezőbb megoldás biztostására. Éppen ezért a magyar emigráció külpolitikájának ma a következő célkitűzéseket kell szolgálnia: 1. Annak tudatosítása, hogy Magyarországgal mind az első, mind a második világháborút követően igazságtalanul jártak el és az így teremtett helyzet veszélyezteti e térség békéjét és népei­nek megbékélését. 2. A Kárpát-medence egységének megbontása Európa e térségé­ben hatalmi űrt teremtett, ami miként a második világháború kitörése előtt könnyen az európai hatalmi viszonyok oly eltoló­dásához vezethet, ami az egyetemes európai béke és biztonság veszélyeztethetését eredményezheti. 3. Következésképp a kárpátmedencei térség egységének helyre­állítása európai érdek és azt így minden Európa-terv keretébe be kell foglalni. 21

Next

/
Thumbnails
Contents