Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

AZ AKTIVITÁS ÉVEI

A KMSz megalakítását követően Hokky Károly nagy lendülettel látott munkához. Egyrészt valamennyi kontinensre kiterjedő levelezést bonyolított le a szétszóródott kárpátaljaiakkal való kapcsolat felvétele, illetve azoknak a KMSz-be való beszervezése céljából, (így többek között dr. Megay Lászlóval, Ungvár utolsó magyar polgármesterével /Ausztrália/, Temyey László újságíróval, a párizsi «Kisebbségi Közlöny» szerkesztőjével, a «Kárpáti Magyarok Köre» alapítójával, Szíjgyártó Sándor kárpátaljai újságíróval /Detroit/, Endrey Lászlóval /Argentina/, stb.).

Egyidejűleg a CsMNB közvetítésével felvette a kapcsolatot a szudéta németség vezetőivel, akik kezdeményezésére a CsMNB-vel és Pazuhanics-Pánczélos Mihály Kárpátaljai Rutének Szabadságmozgalmával egyetemben 1952. október 10-én aláírta Csehszlovákia elnyomott, vagy kiüldözött népeinek közös Nyilatkozatát (Bonn). (E nyilatkozat szövegét és az aláírók jegyzékét a «Kettős Járom Alatt» 1952 novemberi száma tette közzé.) A szudéta német vezetőkkel folytatott levelezése során pl. Hokky Károly elérte, hogy a szudéta németek Ígéretet tettek neki arra, hogy Kápátalja megjelölésére eddig használt «Kárpát-Ukrajna» elnevezést elejtve, helyette «Kárpát-Ruténföld» elnevezést fogják használni, miután a «Subcarpathia» névnek a német nyelvhasználatba való átvitelét lehetetlennek tartották.9

*

Az 1952-es elnökválasztási harcba bekapcsolódva 1952 szeptemberében a Szövetség nevében levélben üdvözölte Eisenhower tábornokot, a Köztársasági Párt jelöltjét abból az alkalomból, hogy az Amerikai Légió kongresszusán a rab nemzetek felszabadítása mellett foglalt állást. Hasonlóképpen Kersten képviselőt abból az alkalomból, hogy a Köztársasági Párt főhadiszállásán a rabnépek felszabadításának az Egyesült Államok külpolitikai célkitűzései közé való felvételét szorgalmazta. Alan G. Kirk admirálisnak a «Psychological Strategy Board» igazgatójává történt kinevezése alkalmát is megragadta, hogy Kárpátalja kétségbeejtő helyzetére rámutasson.10

*

1954. május 23-án, közel két éves szervezőmunka eredményeképp megalakult a Kárpátaljai Magyarok Szövetsége Országos Bizottsága és megtörtént a Szövetség tisztikarának a kiegészítése is: Mészöly Elemér tábornok a Szövetség társelnöke lett, míg dr. Csorba János és Szíjgyártó Sándor alelnökök, Román Endre főtitkár.11 A tagok tájékoztatására a Szövetség elindította «Cseberből-Vödörbe» tájékoztató körlevelét.

14