Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

egyik tisztviselője: «Kommunista vezető előtt eddig még sohasem tárulkozott ki ennyire Amerika.»

De, hogy a szovjet tömbnek ez a román «infant terrible»-je semmiben se szenvedjen hiányt, Nixon elnök rendelkezésére bocsájtotta az elnökség egyik Boing 707 típusú, irodával, hálószobával, nyugszékekkel berendezett repülőgépét. Sőt odáig ment, hogy a Romániával szemben érvényben lévő kongresszusi árukiviteli korlátozások megkerülésével megengedte neki, hogy mint magán személy, azt és annyit vásároljon, amennyit tud és akar, akár hitelbe is. Nixon elnök a hivatalos látogatás során megígérte azt is, hogy az utolsó két évben 24 millió dollárról 75 millió dollárra emelkedett árucsereforgalmat a fennálló rendelkezések keretében tovább fogják bővíteni. Ennek ellenére, a sajtó szerint, a magán cégekkel folytatott tárgyalásoknak eddig egyetlen (?) eredménye az American Metal Climax Inc-el kötött 10 milliós szerződés egy aluminium lemezhengerlő üzem létesítésére Romániában.

Érdekes, a nagyarányú üzletelés: patentok, komputerek, automata gépek, a TAROM román légitársaság szovjet gyártmányú gépparkjának felújítására DC—9 típusú gépek, stb. tervbevett vásárlása, megtekintések, látogatások, tárgyalások ellenére az amerikai napilapok — felsőbb utasításra, vagy biztonsági okokból ?! — az ENSZ- ben tett látogatása és a Washington-i kétnapos hivatalos fogadtatás kivételével egy árva szóval sem emlékeztek meg Ceausescu kőrútjának részleteiről, ami amerikai viszonylatban egészen szokatlan és hihetetlen.

Jellemző az is, hogy Ceausescu egészen kivételes amerikai fogadtatása és agyonreklámozott politikai «önállóskodása» ellenére, amit Nixon és kormánya a benne rejlő csekély politikai realitáson túlmenően olyan sokra tart, Kelet-Németországban éppen a látogatása idején a Varsói Egyezmény tagállamainak eddigi legnagyobbszabásúi szárazföldi, légi és tengeri erők bevonásával megtartott, komputerrel irányított, Európa lerohanását előkészítő hadgyakorlaton a román hadsereg is résztvett. De még jellemzőbb az, hogy a túlzottan udvarias és bántóan kivételezett amerikai fogadtatás ellenére Ceausescu az ENSZ-ben mondott beszédében kizárólag a Szovjet által javasolt és erőszakolt «Európai Biztonsági Konferencia» jelentőségével foglalkozott, mert amint mondotta, «Romániának létérdeke a kölcsönös megbecsülés és bizalom légkörének megteremtése az európai nemzetek között»,— hiszen csak így remélheti az 50 évvel ezelőtt összerabolt területek jogtalan birtoklásának meghosszabbítását. Más szóval léte a Jaltaban és Potsdamban hozott bűnös, lelkiismeretlen döntések alapján teremtett «rend», a jelenlegi status quo fenntartásától és állandósításától függ Ceausescu személyes bevallása szerint is. Ezt akarja tehát minden áron, ha kell Moszkvával, Pekinggel, Belgráddal, Tel Avivval, vagy Washingtonnal biztosíttatni.

6