Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

Szent István születésének 1000 éves évfordulójára

(Folytatás)

DR. PADÂNYI VIKTOR:

n.

A GIZELLA-REJTÉLY

A Szent István ciklus — Géza halálától a Vata lázadáshoz vezető ötven esztendő — a komplexum egyöntetű magasztalásán és az ellenzék nemzeti keserűségének egyöntetű elmarasztalásán kívül történettudományi bonckés alá a szó igazi értelmében nem került, és az így kialakult, egyfelől csupa morális és intellektuális «egyház»i héroszokból, másfelől csupa aljas és buta «magyar» gazemberekből összetevődő gyerekes képnek igen sok érdekes, sőt lényeges eleme a mai napig naiv és középkori homályban maradt.

A Szent-István ciklus egyik ilyen eleme a Gizellát körülvevő középkori homály.

Gizella bajor hercegnő a kútfők szerint 974-ben, vagy 975- ben született és házasságkötése után 100 évvel, 1095-ben, még élt, ezek szerint tehát 121-ik életévének betöltése után halt volna meg. Hosszú élete, középkori egyházi magyarázat szerint, életszentségének «jutalma» volt, s ez volt az egyik csodálatos körülmény, amelynek alapján az Egyház később boldoggá avatta. Az adat alapos kutatás alá nem került, a magyar történettudomány, mely oly sok kézenfekvő dolgot elutasít, ebben a képtelenségben nem hozott döntést.

Születésének időpontja, legfeljebb két év bizonytalanságával megállapítható. Halálának időpontjához a passaui bencéskolostor egykorú feljegyzése nyújt alapot, amelyből megállapítható, hogy «Gizella magyar királyné» 1095-ben még élt. Azt azonban, hogy ez a «Gizella magyar királyné» valóban Istvánnak a felesége volt-e, eddig még senki ki nem mutatta.

4