Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-09-01 / 2. szám

Sajnos az utolsó magyar hadtest parancsnok Kolozsvárt titokban elhagyta és a baloldali radikális «nemzeti tanács» közbenjárására (?!) a fegyvereket átadta a ROMÁN LÉGIÖK felfegyverzésére. Így vizsgázott le a «katonapolitikánk»! A lakosság fosztogatott és rabolt, főleg a románlakta vidékeken. Senki sem emelt gátat az eseményeknek, bár a pestiek is próbálkoztak nemzetőrök (?) leküldésével, de a román sovinizmus lavináját már feltartóztatni nem lehetett, hisz PESTEN is első volt a hatalom megkaparintása és az ellenzékiek kiirtása, nem pedig az ország ezeréves határainak a megvédése. A Károlyi «kormány» által felidézett káosz cselekvésre késztette nemcsak a románokat, hanem a többi nemzetiségieket is.

Ebben a viharban EGYEDÜL és KIZÁRÓLAG a frontokról hazatérő székely bakák és tisztek próbálták megmenteni a menthetőt és veszik fel a küzdelmet a románokkal, akik mögött már ott volt az ANTANT is.

ERDÉLY megszállása tulajdonképpen akkor kezdődött el, amikor a ROMÁN NEMZETI LÉGIÓKAT megszervezték, a későbbi, regáti haderő bevonulása már csak a második fázist jelentette.

Erdély «mgszállásának» és «birtokbavételének» második «jogi aktusa» (?) Gyulafehérvárott ötrtént, mégpedig 1918. december 1-én a ROMÁN NEMZETGYŰLÉSEN, amelyre minden román falu 2 képviselőt küldött, amelyet megelőzött ARADON a román vezetők programadó értekezlete. Károlyi Mihály még ekkor sem látott tisztán, de nem is akart tisztán látni. Leküldte JÁSZI OSZKÁRT Aradra, hogy keresse a «megegyezést» (?!) a románokkal. De MANIU GYULA kereken kijelentette, hogy az erdélyi románság nem akar semmiféle federatív államot, csak NAGYROMÁNIÁT akarnak! (Néhány magyar «reálpolitikus» még ma is azt hiszi, hogy a románok hajlandók lerombolni Nagyrománia határait egy föderáció kedvéért.)

Ezen a gyulafehérvári nemzetgyűlésen — be sem várva az antant döntését — HÁROM fejezetből és HAT alpontból álló döntést hoztak, amiben KÁROLYIÉK tudomására adták, hogy ERDÉLYT és Kelet-Magyarország egy jórészét «ROMÁN BIRTOKNAK» tekintik.

Ennek értelmében a Nemzeti Tanács átvette a hatalmat ERDÉLY fölött és 1918. december 11-én FERDINAND román király proklamálta ERDÉLY és ROMÁNIA egyesülését.

Abban az órában, — amikor az erdélyi románság vezetői egyoldalú határozatban kimondták Romániához való csatlakozásukat, az erdélyi székelyek sem maradtak tétlenek: 1918. december 1-én tiltakozásul megalakították a SZÉKELY HADOSZTÁLYT.

Ellentétben azzal a «memoir-irodalommal», ami Károlyiék hatalomátvételét békés jelzővel illeti, nyíltan meg kell mondani, hogy Károlyiék a magyar nemzet szabadságáéért és védelméért semmit sem tettek, sőt!

26