Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
NEM VITÁS, hogy Magyaroszág lakossága az első világháború előtt nemzetiségileg különböző volt. Az 1910. évi népszámlálás szerint csak a lakosság 55 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Mégis, amikor eljött az ideje annak, hogy a «népek önrendelkezési jogát» alkalmazzák, kétség esetén mindig Magyarország szomszédainak javára döntöttek, sohasem Magyarország előnyére. Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia mind gyarapodtak, mialatt Magyarország vesztett. Népraj zilag kevert területeken, ha az «önrendelkezési jog» szigorú alkalmazása Magyarország javára ítélte volna a területeket, különböző egyéb, közgazdasági és stratégiai érveket hoztak föl, hogy a szomszéd javára dönthessenek. Így végül Románia kapott területeket, olyanokat, ahol mindössze 55 százalék román lakott. A magyarok a mai napig képtelenek megérteni, hogy miért volt szükség területi változásra, ha Romániának ugyanannyi nemzetisége lett, mint amennyi Magyarországnak volt. Azt is állították Trianonban, hogy a magyar uralom elnyomó volt és zsarnoki. De a kisebbségi csoportok mindig úgy érzik, hogy a többség elnyomja őket, ugyanúgy, ahogy ma a magyarok elnyomottnak érzik magukat Kolozsvárott és Szebenben. Magyarország sohasem tagadta a «nemzeti önrendelkezési jog» elvének érvényét, de ahhoz ragaszkodott, hogy a kisebbségi csoportok többsége nem akar kiválni Magyarországból, hogy kisebbségi csoport legyen belőlük — más országban. A kérdést el lehetett volna intézni — népszavazással és Magyarország kérte is a népszavazást. A szövetséges és társult hatalmak azonban elutasították a kérést és ehelyett automatikusan minden «nem» magyart úgy számoltak, mint aki el akar szakadni Magyarországtól, még akkor is, ha az elszakadásnak semmi gazdasági értelme nincs, sőt sok esetben katasztrofális rá nézve. Trianon — véleményem szerint — ebben a tekintetben produkálta a legmeggyőzőbb bizonyítékot arra nézve, hogy Magyarországgal igazságtalanság történt. AZ AZ IDŐSZAK — 18 hónap a háború után — zűrzavaros volt. A Habsburg-monarchia összeomlott. Károlyi liberális kormánya képtelen volt túlélni a blokádot, a földreform huzavonáját és azt, hogy Románia jutalmul kapja Erdélyt. Kommunista uralom következett, majd konzervatív, monarchista reakció. Magyarország cseh, román és jugoszláv fegyveres nyomás alatt volt. Magyarok nem jutottak el a trianoni béke-tárgyalásokhoz, amíg a csehek és romáenok számára nyitva volt a füle a szövetségeseknek. A területek nagy része, amikkel Magyarország szomszédait jutalmazták — már katonai megszállás alatt volt. A trianoni határokat különböző bizottságok rajzolták, amelyek még egymást se értesítették minden esetben, hogy mit vágnak ki Magyaroszág testéből. Ha keressük az okait: miért bántak Magyarországgal ilyen kegyetlenül, kétséget 10
