Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-09-01 / 2. szám

Álljunk meg egy pillanatra ennél az állításnál, ahol ez a magyar ember ilyen döntő fontosságot tulajdonít Magyarországnak Európa védelmében! — Másutt már kifejtettem, milyen fontos szerepet játszott az Árpádok politikájában a földrajzi tények figyelembevétele. Amilyen éleslátással fölismerték a Kárpátmedence geopolitikai egységét, éppenolyan világos fogalmuk volt ennek Európa más tájegységeihez való viszonya felől, tehát arról, hogy Hazánk földje Európa kulcsterülete.6 — Ha kulcsterület, akkor politikai jelentősége van. Ezt J. Aulneau: Histoire de l’Europe centrale (Paris, 1926) c. — egyébként több javításra szoruló — művében így ismeri el: «A történelem... azt tanítja, hogy földrészünk e tája a legrégibb idők óta az európai politika központja volt.» (7.1.) A Kárpátmedence belpolitikai jelentősége az angoloknak is feltűnt. W. H. Barker és W. Rees: «The Making of Europa ... (London, 1920) c. munkájukban megállapítja, hogy «Magyarország földrajzilag igen jól szerkesztett határai képessé tették a magyarokat nemzetiségük megőrzésére még politikai függetlenségük elvesztése közepette is, amikor a XVI. sz. folyamán a Habsburgok közvetlen vezetése alá kerültek.» (55.1.)

IV. Béla másik aggodalma, — megfigyelhettük, — a kereszténység esetleges elpusztítására vonatkozik. Nincs okunk kételkedni, hogy az ő szemléletében e két fogalom: Európa és kereszténység azonosul. — Olyan felismerés ez, ami csak jóval később tudatosodik Nyugaton!7 S itt értjük meg, mit jelentett a magyarnak Európa: az emberméltóságot biztosító eszmerendszer politikai keretét, egységét. Hiába írja majd Montesquieu gazdasági meggondolással, hogy «Európa több tartományból álló állam», a napjainkban Egyesült Európa néven ismert vállalkozásnak épp a gazdasági tényezők túlságos előtérbe helyezése több gondot okoz, mint előnyt biztosít. A történelmi magyar álláspontot Padányi Viktor remek fogalmazásában vázolhatjuk: «Az, ami Európa, az a kereszténység s ebből a kötelékből, a minden európai tünet alatt meghúzódó alapanyagból kellene Európa tervszerű és intézményes eszmei s ebből politikai egységének létrejönnie úgy, ahogy másfélezer évvel ezelőtt is ebből a tényből bomlott ki az, amit a monasztériumok szellemi gócai között feszülő erő Európává rendezett.8

*

E tények ismeretében kapunk majd feleletet a sok-sok kérdőjelre, ami mindnyájunkban gyötrően ágaskodik a Trianonra és szuper- Trianonra vonatkozó közlemények olvasásakor. Miért? miért a gyilkos acsarkodás? a pokoli gyűlölet? és mégis! — miért annyi vész, pusztítás után fennmaradásunk? A kérdéscsoport második fele szervesen kapcsolódik a kereszténységhez való f entvázolt viszonyunkhoz, így a válasz csak az lehet, amit Petőfi egy Kölcsey Himnuszához hasonlóképp történelmünket összefoglaló költeményében a lángelme pillantásával így ragadott meg: «Isten csodája, hogy áll még ha-5