Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

1095. Meghalt Erdély patrónusa, SZENT LÁSZLÓ. Tetemét Váradon, az általa emelt székesegyházban július 29-én helyezték örök nyugalomra, ami a török dúlásáig a magyarság nemzeti kegyhelye volt. Közvetlen halála előtt a keresztes hadak fővezérévé választották. (875 éve.)

1370. Készítették el a KOLOZSVÁRY testvérek: Márton és György Szent István, Szent Imre és Szent László álló szobrát, amik a váradi székesegyház előtt álltak egészen Várad elestéig. (600 éve.)

1395. ZSIGMOND Kisnikápoly elfoglalásával újra a magyar király hűségére kényszerítette a törökhöz pártolt havasalföldi oláh vajdát. (575 éve.)

1445. Az országgyűlés az interregnum idejére 7 kapitányt választott a végrehajtó hatalom gyakorlására. Ezek egyike Erdély vajdája, HUNYADI JÁNOS volt.

VITÉZ JÁNOST, a kor legnagyobb humanistáját Várad püspökévé nevezték ki.

ROZSNYAI JÁNOS megfestette a nagyszebeni templom falképét. (525 éve.)

1545. A szamosújvári kastély építésében résztvett NAGYFALUSI ISTVÁN kőfaragó (Sculpsi Stephanus Nagyfalu 1545.) is, az első ismert erdélyi reneszánsz kőfaragó mester. (425 éve.)

1570. MIKSA császár-király és JÁNOS ZSIGMOND erdélyi fejedelem Békés Gáspár közvetítésével Speyerben kötött szerződésben kölcsönösen elismerték egymást.

október 4-én született Váradon PÁZMÁNY PÉTER bíboros, prímás, a «magyar ciceró», a róla elnevezett budapesti egyetem alapítója.

Építették Mezőcsáváson a híres, ma is meglévő fatornyos haranglábat.

Irta az ismeretlen unitárius író a DEBRECENI DISPUTA vagy VÁLASZŰTI KOMÉDIA című vitairatot, amiben Méliusz Juhász Pétert Dávid Ferenccel állította szembe.

CORESI nyomtatásában megjelent az első oláh nyelvű zsoltáros és szertartáskönyv.

HELTAI GÁSPÁR kolozsvári nyomdájában készült Szegedi Gergely zsoltáros könyvének oláh fordítása, amelyik az első latin betűs oláh könyv. (400 éve.)

1595. január 28-án BÁTHORI ZSIDMOND erdélyi fejedelem Bocskai István követ útján egy ességet kötött RUDOLF császár-királylyal.

október 26-án az egyesült császári és erdélyi hadak MEZÖKERESZTES-nél vívták meg tragikus végű csatájukat III. Mohamed szultánnal, ami közel 100 évvel hosszabbította meg a törökök magyarországi uralmát.

19