Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
a paláston mennyi a Gizella királyné kezemunkája, mennyi nem, az teljesen lényegtelen. A szerző munkájával eddig tudtommal egyedül Bogyay Tamás foglalkozott.17 Bogyay a szerzőnek az állításait és feltevéseit — a Szent Korona összeszerelésének idejére vonatkozó megállapítása kivételével — helytállónak tartja. Sőt, még egy lépéssel tovább is ment. Megkereste ebben a tárgyban J. M. Wilm müncheni ötvösmestert, aki a limburgi keresztereklyetartó restaurálásával vált ismeretessé, és kikérte a véleményét. A mester szerint a Szent Korona felső részével egykorú és hasonló technikával készített zománcképek hajlíthatok. Nagyon nagy kár, hogy a Szent Koronát megvizsgáló amerikai bizottság nem vont be ötvös szakembereket a vizsgálatba. A kérdés megoldásának ilyen módon való keresése és bizonyítása minden áldozatot megérne, mert ez valószínűleg helyes irányba terelné a további kutatásokat. Jóllehet a szerzőnek nem sikerült a Szent Korona eredetének kérdését megoldani — pedig a Szent Koronának ilyen tüzetes, a legapróbb részletekre kiterjedő megvizsgálására eddig még egyetlen történésznek sem volt alkalma —, munkájának megírásával mégis hervadhatatlan érdemeket szerzett, mert 1. / az angolszász szakirodalomban ez az első és egyetlen munka, amelyik ilyen részletesen foglalkozik a Szent Koronával, 2. / a Szent Koronáról közölt fényképek egyedülállók a Szent Korona irodalmában, 3. / munkájával akaratlanul is bebizonyította, hogy a magyar nemzet és Magyarország, mint Kelet és Nyugat közötti mérleg nyelve, a Középkorban Európa-rendező, történelmet formáló tényező volt, amiről az újabbkori angolszász szakirodalom nemcsak hogy nem vesz tudomást, hanem tudatosan és következetesen meghamisítja. * «Azt a végkövetkeztetést, hogy „Szent István koronája bár csonkán, de eredetiben maradt ránk”, a vizsgálat eredményének ismerete alapján nem látjuk beigazolva...» — írta Moravcsik Gyula.18 Sajnos az amerikaiak héthónapos ,minden eddiginél alaposabb és részletesebb viszgálata, de amint láttuk, a szerző ismertetett munkája sem tudta ezt a kérdést véglegesen tisztázni és lezárni. A kérdés továbbra is nyitva áll. 17 «A szent korona eredete — kérdések és válaszok. (Egy könyvismertetés helyett)», Üj Magyar Üt 1952. márc. szám. — Csak most utólag értesültem, hogy a szerző munkájával annak idején Muray Mihály is foglalkozott. 18 A magyar szent korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában. Szent István Emlékkönyv III. k. (Bp. 1938.) 17