Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-04-04 / 1. szám

Zágráb hatásköre alól, ami egyrészt Belgrád intenciójának megfelelően a zágrábi érsekség súlyának csökkentését, másrészt e terület speciális történeti és geopolitikai helyzetének kiegyensúlyozását célozta.

így a horvátiakta területek katolikus egyházi szervezete ma 5 érsekségből áll: a zágrábi, szarajevói, spalatói, fiumei és a közvetlenül Róma alá rendelt zárai érsekségből. H. E.

II. «ARCHIV DER SUEVIA PANNONICA»

A magyarországi német akadémikusok egyesülete, a «Suevia Pannonica» kiadásában megjelenő «Archiv der Suevia Pannonica» 1967 évi számában Anton Tafferner ismertette Gerevich László szerkesztésében megjelent «A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás és árpádkori sírleletei — Leletkataszter» (1962, Budapest, M. Tud. Akadémia) c. munkát.

A kötet egészének ismertetése helyett Anton Tafferner kiragadja azokat a leleteket, amelyekben Karoling-kori, tehát Nyugat-Európára utaló anyagot (pénzérmék, fegyverzet) találtak. E lelőhelyeket feltérképezve egy túróc-szentmártoni s egy orsovai leielet leszámítva, valamennyi a mai Csonka-Magyarország területére, ill. a Felvidék déli, magyarlakta sávjába esik.

Ebből Tafferner arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság település-területe csupán ezekre a területekre szorítkozott.

Az eredeti munka ismerete nélkül nem kívánjuk vitatni Tafferner módszerének jogosultságát, annyi azonban bizonyos, hogy nem a karoling leletek, hanem a honfoglalás korabeli magyar leletek a mérvadók a magyarság ősi település-területének meghatározására.

Borovszky Sámuel: «Bács-Bodrog vármegye» c. monográfiája nyomán itt csupán néhány bács-megyei honfoglaláskori magyar leletre kívánok utalni, mint:

1. az apatini lovassírra,

2. a bátmonostori lovassírra (1904),

3. a bácsszentiváni, az Archeológiái Értesítő 1904. évi számában (261—263 oldal) ismertetett s 1898-ban feltárt sírra,

4. a bácskeresztúri leletre, melyet «A magyar honfoglalás kútfői» című kiadvány (587/588 oldal) ismertetett,

5. Cziráki Gyula által feltárt (1899) gombosi sírmezőre (Archeológiái Értesítő, 1903, 60-61 oldal),

6. Űjfutak-Rezső majori leletre (Archeológiái Értesítő, 1904, 261. oldal),

7. Cziráki Gyula adai és péterrévei ásatásai eredményére

8. a szilágyi és regőczei leletekre.

53