Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-04-04 / 1. szám
10. Henry Pozzi: «Les Coupables» — Paris, 1934. 11. a) Az 1910. évi statisztikai adatok: «Magyar Statisztikai Szemle», 1941. b) Az 1921. évi statisztikai adatok: «Résultats définitive du recensement de la population du 31 Janvier 1921.» Statistic Général D’État-Sarajevi, 1932. 12. Lederer: «Yugoslavia at the Paris Peace Conference» — 1966, 101. oldal. 13. Baranya 1920. évi népszámlálási adatai: «Révay Nagy Lexikona » 20. köt. 14. Mint 11. 15. Mint 12. — 98. oldal. Hogy Lederer professzor mily kritika nélkül tette magáévá Cvijic adatait, bizonyítja az a tény, hogy Cvijic nyomán a jugoszláv igényelte Bánát szerb lakosságát (beleértve valamennyi szláv népet) 327 444- ben adja meg. Holott, ha összeadta volna az általa is közölt Ternes és Torontál vármegyei adatok szerb, szlovák és egyéb rovatát (feltételezve, hogy az egyéb rovatba soroltak mindegyike szláv — ami persze nem áll), akkor is csupán 319 987 jön ki egész Bánát területére, holott a szerbek annak csupán az Arad—Temesvár vonaltól nyugatra eső részét igényelték. A 30. lábjegyzetben a magyar statisztikai adatokkal szemben Auerbach adatait közli és nem veszi észre, hogy Auerbach szerb adatai alcsonyabbak az 1910. évi hivatalos népszámlálás adatainál. 16. Mint 11. Az 1921. évi jugoszláv népszámlálás a szerbeket és horvátokat együttesen mutatja ki. A * -gal jelölt adatok Omracanin: «Granice Drzave Hrvatske» — Buenos Aires, 1955. — tanulmánya 27. oldalán közölt táblázatból vannak átvéve. A szerbek számát különben megközelítően úgy is meg lehet határozni, hogy a görögkeleti vallású románok és oroszok számát kivonjuk a görögkeletiek összlétszámából : oroszok 3 009 görögkeletiek összlétszáma 159 916 románok 1181 oroszok+románok összesen 4190 összesen: 4190 különbség 155 726 a különbség = a szerbek száma: 155 726, ami megközelítően azonos Omracanin adataival. 17. Mint 12. — 101. oldal. Az 1921. évi jugoszláv népszámlálás adataira nézve lásd 11. b) forrást. 18. Az 1920. évi népszámlálás északbácskai adatai: «Révai Nagy Lexikon, 19. kötet: Bács-Bodrog vármegye fejcím alatt. 19. Wass Albert: «Magyar szemmel». — 1969. 6. 12. Homonnay Elemér PAUL D. OSTOVICS A BELGRÁDI PUCCSRÔL Paul D. Ostovics, «The Truth about Yugoslavia» (Az igazság Jugoszláviáról) c. mű szerzője, az első világháború idején a londoni «Délszláv Választmány» tagja s mint ilyen Jugoszlávia megteremtőinek egyike, a montreáli «Gazette» 1969. szeptember 3-i számában a szerkesztőhöz intézett levél formájában hozzászólt az 1941. március 27-i belgrádi puccs kérdéséhez. E hozzászólásra az adott alkalmat, hogy a «Gazette» 1969. augusztus 25-i számában «Nazi nemesis died» (A nácik végzete meghalt) c. alatt megemlékezett Boro Mirkovics tábornok, a belgrádi puccs egyik vezetőjének haláláról. 40
