Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-04-04 / 1. szám

Románia kezdettől fogva annyira jellegzetesen ortodox ország, hogy nehéz eldönteni, hol végződik az egyház és hol kezdődik a nemzet. Ezért a kommunista uralom első éveitől kezdve az ortodox egyház minden vonatkozásban kivételes elbánásban részesült. Élére patriarchának azt a Justiniánt állították, akinek már megelőzőleg is többrendbéli személyi kapcsolata volt az uralomra került kommunista vezetőkkel. Justinián patriarcha, kihasználva a kedvező alkalmat, mindent elkövetett az elmaradt román ortodox egyház és papsága szellemi- és kulturnívójának emelésére. Hat szemináriumot: Bukarest, Neamt, Kolozsvár (!), Craiova, Caranseben (Így!) és Buzau állított fel, amelynek első 2 évfolyamán kántorokat, a további 3 évfolyamán a vidéki lelkészkedő papságot képezik ki. A bukaresti és szebeni teológiákon pedig már a teológiai dotorátust is meg lehet szerezni. Az egész román ortodox egyházat 5 érsekségre (metropolita) osztotta be, amelyiknek mindegyike 1 vagy 2 püspökséget foglal magába. Ebben a keretben jelenleg 9400 lelkész vezetésével 8568 ortodox egyházközség működik. Megreformálta és helyreállította az ortodox szerzetes és apáca rendeket, amelyek hosszú tespedés után most élik virágkorukat. És így tovább. (Egy pillanatig sem lehet csodálkozni azon, ha a dolgok hátterét nem vagy helytelenül ismerő, a bizánci-orosz szertartású egyházak szolgálatára nevelt, amerikai jezsuitát ekkora dinamizmus láttára elfogja a lelkesedés.)

Hasonlóképpen érdekes, amiket a többi egyházakról ír, illetve nem ír.

Az 1 573 000 hívőt számláló g. katolikus (Bizantin Catholic?) egyházat 1948-ban teljesen megszüntették és mindenestül (1 834 pap, 1 800 egyházközség, 2 588 templom, stb.) beolvasztották az ortodox egyházba. 6 püspöküket bebörtönözték, ahol 5 meg is halt. A görög katolikus egyház után eleitől fogva a római katolikus egyházat üldözték a legjobban. Püspökeiket, a papok, szerzetesek, apácák zömét bebörtönözték, vagy deportálták. A szerzetes és apáca rendeket feloszlatták, az intézményeket megszüntették és gyakorlatilag minden ingó és ingatlan vagyonát elkobozták.

1960 óta valamit javult a helyzet. Megengedték, hogy az egykori katolikus templomokat kinyissák és hogy a papok bizonyos mértékben elláthassák szolgálatukat. Az egyetlen életben maradt püspököt, Márton Áront még 1955-ben szabadon engedték és az állam hivatalosan elismerte. (Ez az egyetlen eset, hogy név szerint is megemlíti Márton Áront.)

A róm. kát. egyház 1 érsekségre: Bukarest és 4 püspökségre: Gyulafehérvár, Temesvár, Várad—Szatmár és Jassy tagozódik. A másik püspök, Petru Plesko Jassyban székel, vezeti az egyházmegye ügyeit, de az állam nem ismeri el püspöknek. A bukaresti, váradszatmári és temesvári egyházmegyéket 1—1 prelátus vezeti teljes püspöki jogkörrel felszentelés nélkül. Két szeminárium működését

25