Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-04-04 / 1. szám
Arról természetesen szó sem lehet, hogy a békeszerződéseket erőszakos lépéssel, vagy fenyegetéssel változtassák meg. Ha bármelyik volt szövetséges, vagy ellenséges nemzet megkísérelné fegyveres erővel megváltoztatni Európa térképét, szembetalálná magát — már csak önfenntartási okokból is — a Szövetséges Hatalmak közös ellenállásával. Ezzel szemben az újonnan létesített középeurópai államok megsegítésére alapított pénzintézetek bölcs pénzügyi politikával jótékony és megnyugtató befolyást tudnának gyakorolni a helyzetre. A határkérdéseknek észszerű helyreigazítása ilyen meggyőző és békés eszközök nyomására inkább megerősítené, mint veszélyeztetné a világ békéjét. (A kiemeléseket én eszközöltem. Sz.) * Hogy a kép teljes legyen, idézem Lord Rothermerenek júl. 18-án Benes csehszlovák külügyminiszterhez intézett levelét a «Szittyakürt» 1969. jún-i számában közzétett fordításban: «Kegyelmes Uram! Értesültem, hogy szenátusi beszédében azzal vádolt meg, hogy háborút szítok a utódállamok között. Ez teljesen ellenkezik céljaimmal. Háború szítása helyett éppen az igazi békét akarom előmozdítani fellépésemmel. Sokkal nagyobb véleménnyel vagyok Excellenciád államférfiúi képességeiről, mintsem feltételezzem, hogy ön higyjen tartós béke lehetőségében a mai határok alapján, magyar területek visszaadása nélkül, mindenütt, ahol az utódállamokban ők többségben vannak. Excellenciád éppen úgy tudja, mint én, hogy a trianoni béke mai formájában egyedül azért jöhetett létre, mert a nagyhatalmak képviselői teljesen tájékozatlanok voltak e területek komplikált nemzetiségi és politikai viszonyai felől. Rendelkezései éppen ezért nem tekinthetők véglegesnek. A prágai parlamentben számos olyan kerület képviselője ül, melyeket sohasem lett volna szabad Magyarországtól elszakítani, ezeknek lakossága sohasem nyugszik bele mai helyzetébe, mindig igyekszik visszatérni hazájához. Nem azért halt meg egy millió brit katona, hogy haláluk árán a jogtalanságot tegyük úrrá Európa ezen részében. Ilyen kiáltó igazságtalanságokat nem lehet szótlanul nézni. Magyarországnak vannak barátai, kik nem nyugszanak, míg az egész világ tudomást nem szerez a vele történt igazságtalanságokról, arról, hogy az utódállamok mennyire elnyomják, kirekesztik a hozzájuk csatolt magyarokat. Kérem Excellenciádat, mindig tartsa eszében, hogy Anglia és Franciaország barátsága és áldozatai nélkül Csehszlovákia nem is léteznék. A győzelem azonban, amiért Anglia annyit áldozott, nem szolgálhat igazságtalanság és jogtalanság takarójául. 9