Vetés és Aratás, 1990 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 2. szám
A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE- FIATAL OLVASÓINKNAK -Manapság sokan nem hisznek Istenben. Számos tanár, sőt tudós hirdeti, hogy Földünk és rajta minden élőlény magától jött létre. Szerintem azonban ez képtelenség. Időnként ugyan úgy látszik, mintha a növények csak úgy maguktól nőnének, mégis mindegyik egy korábbi növény magjából hajt ki. Ha pedig egyszer jól megnézed a formájukat és életmódjukat, sok olyan dolgot fedezhetsz fel, amit feltalálójának jóelőre el kellett terveznie. Ezt akár egy közönséges tyúktojáson is bebizonyítom neked, amit olyan élvezettel eszel vasárnap reggelire. Ha ugyanis nemcsak megeszed, hanem megismered a belső felépítését is, ami a természetben betöltött szerepét szolgálja, akkor velem együtt te is kis remekműnek fogod tartani. Ki lehet ennek a mesterműnek a feltalálója? A tyúk? Bár mindig fontoskodva kotkodácsol, ha sikerül napvilágra hoznia egyegy jól sikerült tojást, jól tudjuk, hogy fogalma sem volt a hasában kifejlődő tojásról. Akkor a tojás végül is kinek köszönheti létrejöttét? A kakasnak, a véletlennek vagy egy elképzelhetetlenül hosszú fejlődési folyamatnak? Egyiknek sem. A tyúktojás minden más madártojáshoz hasonlóan a mindenható Isten, a Teremtő nagyszerű találmánya. Ha belső és külső felépítését megismered, magad is meggyőződhetsz róla. Vegyük először is kemény, fehér külső héját. Ez főleg mészből áll és az a feladata, hogy értékes tartalmát védje és összetartsa. Hogy azonban ez a tartalom ne folyjon ki azonnal, amikor a törékeny héj megreped, egész belsejét még egy vékony, fehér, rugalmas hártya veszi körül. Biztosan tudod, hogy a tyúktojás belseje kocsonyás, átlátszó fehérjéből és gömbalakú sárgájából áll. Legfontosabb része azonban felül, a tojássárgáján található, egy kicsi, jelentéktelennek tűnő foltocska. Ez a tulajdonképpeni mag, amiből a csirke kifejlődik, ezért nevezik csírakorongnak (lásd az ábrát). Minden más csak mellékes, a növekvő csíra tápláléka. Ha édesanyád sütéskor feltöri a tojást, belsejében besűrűsödött, zavaros fehérjére hasonlító anyagot látsz. Ez az úgynevezett jégzsinór, amelynek pontos elhelyezkedése szintén jól látható az ábrán. Az a feladata, hogy a sárgáját könnyen elforgathatóan mindig a fehérje közepén tartsa. A tojássárgája súlya viszont úgy oszlik meg, hogy mindig az a része fordul felfelé, ahol a csírakorong helyezkedik el. Ez rendkívül fontos, ugyanis a tyúk a tojást időről időre 49
