Vetés és Aratás, 1990 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 2. szám
Majd értesítünk Lukács 14,18-20 Urunk, mi szeretettel várunk Téged, bármikor eljöhetsz hozzánk, bár hétköznap nehéz lesz megfelelő időpontot találni, mert... hiába - ott a robot! Pénzt kell keresnünk -(megannyi felesleges dologra) nőnek az igényeink, elvégre nem a kőkorszakban élünk, na, meg szórakozásra is kell egy kis idő. Szóval - ahogy mondani szoktuk- , hétköznap még meghalni se érünk rá! Talán jobb lenne, ha ünnepnapokon jönnél -hiszen azért találtuk ki őket, hogy néha találkozhassunk Veled, de ha lehet, ne foglald le teljesen ezeket se, mert kell némi idő kikapcsolódásra is, na, meg el kell tüntetnünk étel- és italhegyeinket, s mindez rengeteg időbe kerül. Ezért jobb lenne, ha várnál, míg megtárgyaljuk az egészet, aztán bizottságot hozunk létre, amely megszervezi a látogatást -s majd egyszer értesítünk az alkalmas időpontról. Tamás Jenő Őszinte bűnbánat Az angol földön nagyon jól ismert egykori cipészsegéd - Thomas Olivier - nagyon léha életet élt mindaddig, míg őt Isten kegyelme Wesley János igehirdetése által újjá nem formálta. Később Olivier nagyhatású prédikátor lett. Még megtérése előtt szinte szokásává vált, hogy mindig és mindenütt adósságokba verte magát. Önmaga így vallott erről: „Eladósodásom tudata nagy fájdalommal töltött el; mintha minden kölcsönvett összeget loptam volna.” Olivier nagyon bánkódott tartozásai miatt, amikor váratlanul egy nagyobb örökséghez jutott. Azonnal vett egy hátaslovat, s városról városra, faluról falura lovagolt, hogy minden tartozását visszafizethesse. Körutazása vége felé - miután már hetven helyen lerótta tartozását - , el kellett adnia a lovát, a nyerget és a lószerszámokat, hogy a megmaradt adósságát kifizethesse. E jelentős utazása során gyakran mérföldeket lovagolt, csakhogy egy kis összeget - legyen az 50 fillér - kifizethessen. Számára az elv ugyanaz volt 50 fillérnél, mint 500 forintnál. Aki bűneit megbánta, azt annak minden formájában meg kell tagadnia és a legkisebb ballépését is rendeznie kell. Aki őszintén megbánta bűneit, az nem tud elsiklani az ún. „kis” bűnök felett sem, annak utálatossá vált minden bűn. H. D. Segítség az önvizsgálathoz 1. Figyelmeztet-e engem Isten Szelleme bizonyos bűnre vagy megkötözöttségre, hogy attól szabad legyek? 2. Van-e a szívemben neheztelés vagy keserűség egy másik emberrel szemben, s én kibékíthetetlenül ragaszkodom-e ehhez? Van-e olyan ember, akiért ne tudnék Istennek hálát adni? 3. Van-e helye a szívemben és a gondolataimban a fösvénységnek, kapzsiságnak és tisztátalanságnak? 4. Szeretet és valóság az életem és különösen a beszédem ismertetőjele? Mennyit vétkezem a beszédemben? 5. Vétkezem-e idegen tulajdon ellen? 6. Önnevelés jellemzi-e az életemet, és készen állok-e az én Uram szolgálatára? 7. Van-e legalább egy ember, akivel valami elrendezni valóm van? 45
