Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 2. szám
Annyira örültem döntésemnek, hogy alig tudtam elaludni. Tudtam, hogy üdvösségem van. Isten családjának a tagja lettem. Örök életet kaptam, hiszen Jézus mondta: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből” (Jn 10,28). „Örök életet adok nekik.” „Nem vesznek el soha.” „Senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.” Neked is megvan ez a háromszoros bizonyosságod? Ha nincs, akkor döntened kell. Hidd el, nemcsak fontos ez a döntés, hanem a legfontosabb. Imádságban akár most is befogadhatod Jézust. Az imádság beszélgetés Istennel, ugyanúgy, ahogy én beszéltem vele sok évvel ezelőtt azon az esős éjszakán. A következő imádságot is elmondhatod, de saját szavaiddal is imádkozhatsz: „Köszönöm, Uram, hogy felkínálod nekem az örök életet, bár nem érdemiem meg. Megvallom, hogy vétkeztem ellened és mostantól kezdve Jézus lesz életem ura. Feltámasztottad Őt a halálból és most nekem is örök életet adtál. Köszönöm, hogy gondod van rám, és te kerestél meg, ezért térhetek ma hozzád. ” Luis Palau Ama nap ,Azon a napon ezt mondod majd: Hálát adok neked, Uram, mert bár haragudtál rám, elmúlt haragod, és megvigasztaltál, íme, Isten az én szabadítom, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem. Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából. Azon a napon ezt mondjátok majd: Adjatok hálát az Úrnak, hirdessétek nevét! Adjátok tudtára a népeknek nagy tetteit! Emlékeztessétek őket, hogy neve magasztos! Énekeljétek, hogy milyen fenséges tetteket vitt véghez az Úr, tudja meg az egész Föld! Kiálts és ujjongj, Sión lakója, mert nagy közöttetek Izráel Szentje! (Ézsaiás 12) Csodálatos dolgokat mond ez a prófétai ének „ama nap”-ról. Arról a napról van szó, amelyen Isten megjelenti magát kegyelmében. Haragját éreztük addig. Féltünk Tőle és menekültünk közelségétől. Bíránkat láttuk Benne és ítéletétől volt okunk remegni. S azután mindez elmúlt, mint valami rossz álom, és megtudtuk, hogy ő a mi vigasztalónk, erősségünk, énekünk. Arról a napról van tehát szó, amelyből később is mindig új életerők áradnak. Az emléke tovább kísér és kimeríthetetlen kútforrásává lesz biztatásnak, üdülésnek, felfrissülésnek. Nincs már számunkra forrástalan sivatag. Nem jöhet olyan sivár pusztai vándorlás, amelyben a „szabadítás” vizei cserbenhagynának. Továbbá arról a napról van szó, amely Istennek bizonyságtevőket szül. Aki ezt a napot megérte, az nem hallgathatja el és nem merülhet el annak titkon való élvezetébe. „Kiált és örvendez” és „hirdeti a népek között”, amit ővele cselekedett Isten. Még ha néma marad is, kihallatszik az életéből a hálaadó ének. Eljött-e már életedbe ez a nagy nap? Ha igen, vajon meglátszik-e rajtad? Dr. Victor János FELELETEK a 42. oldal kérdéseire 1. Dávid (2Sám 6,12-16). 2. Zsolt 150,4. 3. Siralmamat (Zsolt 30,12). 4. Benjámin törzse férfiainak (Bír 21). 5. Jézus (Mt 11,17). 6. a Heródiás lánya (Mt 14). 7. A Vörös-tengeren való átkelés után (2 Móz 15,19-21). 8. Jefte leánya (Bír 11,30-35). 9. A tékozló fiú bátyja (Lk 15,25). 10. Salamon (Préd 3,4)). 56
