Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 4. szám
Egy másik csillagról érkeznek Az „E. T.” című film Amerikában addig soha nem látott kasszasikert hozott. Időközben azonban már ezt a rekordbevételt is felülmúlta egy másik film, A Jedi visszatér. A fantasztikus és sci-fi-hullám pedig egyre nő és különböző filmekkel, videokazettákkal, játékokkal, poszterekkel és könyvekkel áraszt el. Hogyan tud felvilágosult XX. századunkban ilyesmi ilyen gyors fejlődésnek indulni? Miért olyan vonzóak különösen a filmek? Mi készteti arra az embereket, hogy ha csak két órára is, egy fantasztikus világba vonuljanak vissza? A fantasztikus hullám egy nagyobb áramlat része, amely a hideg anyagiasság miatti és kultúránk elidegenítő jellegéből adódó csalódásból ered. A kezdeti nagy lelkesedés után egyre világosabb, hogy a tudomány és a technika nem tud minden emberi problémát megoldani. A jóléti társadalom is rossz úton kutat a boldogság után. Attól még nem leszünk boldogabbak, ha egyre gazdagabbak vagyunk és egyre többet fogyasztunk. Ha közelebbről megvizsgáljuk a sci-fi és a fantasztikus szerzők termékeit, gyakran találkozunk természetfölötti erőkkel, amelyek ezekben a filmekben fontos szerepet játszanak. A hősök a mágia és titokzatos hatalmak segítségével természetfölötti teljesítményekre képesek, természetes környezetünkben természetfölötti jelenségek játszódnak le. Ezek a filmek gyakran szólnak a jó és gonosz hatalmak közötti küzdelemről, vagyis a fehér és a fekete mágia harcáról. Általában azok győznek, akik a fehér mágia oldalán állnak. így biztatják a közönséget arra, hogy bízza magát erre a hatalomra. A természetfölötti képességekkel felruházott lények meglepő módon oldják meg problémáinkat. Ki nem szeretne ilyen isteni tulajdonságokkal rendelkező barátot? A fantasztikus és sci-fi filmek hősei megváltóként érkeznek hideg, nyomorúsággal terhelt, atomháborútól fenyegetett világunkba. E. T. példájából láthatjuk, mennyire felelnek meg ezek a lények a megváltóról készített sablonnak. Spielberg, a rendező E. T. alakját olyan minta szerint teremtette meg, amelyet a Bibliából vezetett le. E. T.-t a film az űrből érkező úrnak és mesternek ábrázolja: Az ablakpárkányon a cserepes virágok kinyíltak a sugárzó fényben. Amikor meglátták a mestert, hozzáhajoltak és üdvözölték: „Légy üdvözölve, urunk és mesterünk.” Amikor Elliot, a kisfiú, akivel E. T. barátságot kötött, felpillantott a csillagos égre, a holdvilág ezt súgta: „Ez mind az övé”. Vagyis E. T.-é. A Biblia mondja: „Mert benne (Jézus Krisztusban) teremtetett minden a mennyen és a földön” (Kol 1,16). Ezért egyedül az Úr Jézus méltó rá, hogy „tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom” (Jel 4,11). „Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok” - mondja a János 13,13-ban. A Spielberg tervezte filmplakáton E. T. mutatóujjából egy fénysugár megy át egy emberi kézre. Világos utalás ez Michelangelo egyik freskójára a Sixtusi kápolnában. Ezen a festményen a nagy olasz festő azt ábrázolja, ahogyan Isten megteremtette Ádámot. A plakáton E. T. a Teremtő helyébe lép. E. T.-t itthagyják egy veszélyes világban. Végül is teljesen magára hagyva az emberek kezébe adják, ahol sokat szenved és meghal. Isten az Úr Jézust elküldte a bűnös világba. Gátlástalan emberek kezébe került, megkínozták és sok szenvedés után meghalt a kereszten (Lk 23). E. T. halála után újra életre kel. A földönkívüli testén ragyogó fény árad szét, úgy érzi, hogy bearanyozták, különösen a szíve fényét... Péter írja az Úr Jézusról: „Az élet fejedelmét pedig megöltétek. Az Isten azonban feltámasztotta őt a halálból, aminek mi tanúi vagyunk” (Csel 3,15). 122
