Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 4. szám
Csendesség Hadd várjam csöndesen, hogy mit mutatsz. Napfényt se kér szívem, hogyha nem adsz. Akaratom hozom s eléd teszem, csendben imádkozom s reménykedem. Karbe Anna Az Ezsdrás 5,5-ben azt olvassuk, hogy az Úr szeme a zsidók vénein volt, és így minden ellenségeskedés között is folytathatták az építést. Ma is azokat tekinthetjük véneknek, akikről látjuk, hogy Istennek szeme rajtuk van, ezek által folytatja az Úr annak építését, amit az ítélet lerombolt. Ilyen öregségért imádkozzál, ennek nehéz áldásait kívánjad saját veszendő kis terveid helyett. Boldog öregek azok, akikhez Isten maga küldi népét, hogy tudakozzék tőlük. Ezt mondja az Ige: „... Kérdezd atyádat, elbeszéli, véneidet, majd elmondják” (5Móz 32,7). A múltat helyesen értékelni, helyesen a jövőbe nézni az ilyen áldott öregek tudnak, mert ők Istentől tanultak. Jézus azt mondta Péternek, hogy ebben az öregségben majd kinyújtja kezét..., s akkor a bilincs - a fogság idején - a korábban oly gyorsan cselekvő péteri kezeknél sokkal erősebb lesz, mert emberi tehetetlenségbe szabad utat nyit Isten ereje számára. Milyen erőtelen volt Pál, akit egy római katonához láncoltak, és mégis milyen erős ez a kis megláncolt zsidó ott a császár udvarában! Nemsokára már gyülekezete van a Fenevad palotájában. Érzed-e már, Testvér, az öregedésnek ilyen áldott jeleit életedben? Tested öregedésének megvannak a csalhatatlan jelei, de hitéletednek is el kell érnie ezeket, amikor az erőd egyre gyengül, de Istennek hatalma egyre inkább erőt vesz rajtad. Nem védekezel már, nem húzod keresztül mások terveit, nincs már igazad; és hol van már a régi tekintély, már csak emlék, amit Jób említ, hogy amikor szavát hallotta, mindenki elnémult. Most ők némítanak el téged, de mégsem jársz duzzogva, nincs ítéleted az emberek ellen, de nincsen panaszod Istened ellen sem; - boldogan tapasztalod, hogy egészségesen, egészen megöregszel. Az öregedés természetes vége a halál. Minél becsületesebben öregszel, annál inkább meghalsz, és betelik rajtad a Kolossé 3,3-nak most még messze tetsző ígérete: „Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.” Őrizzen meg Isten, hogy az teljék be öregséged felett, amiről Jézus így beszélt, szenvedéseit jövendölve: „... sokat kell szenvednie a vénektől,...” (Mt 16,21). Ne ilyen öregséget adj, ne ilyet Istenem! Péter megöregedett egészen a fejjel lefelé történt megfeszíttetéséig. Hol tart a te öregséged? Vagy még mindig nagyon fiatal vagy Uradnak szomorúságára? Zimányi József Szela — Imádság betegágyon -Egy rohanás az életem, s olyan kevés a csendem és olyan ritkán kérdezem, merre kell továbbmennem. Most vár az ágy, feküdni kell, megy a higany magasba fel, s a szívem hálát énekel, mert tudom, hogy megérkezel. Azért fekszem az ágyba benn, hogy a csendben beszélj velem, azért intesz szünetjelet, hogy megállíts, s szóljak veled. Hallgasd meg most e halk imát: adj a csendben megüjulást! Munkámban is Te légy velem szünet nélkül, én Istenem! Molnár Gyula 114
