Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
BIBLIAI FOGALMAK MAGYARAZATA Apostol — алоото/.ос (apostolos) Szorosabb értelemben csak az Úr 12 különleges megbízatású kiküldöttje volt apostol, akiket az Úr földi munkálkodása során erre a szolgálatra külön felkészített. Ezeknek az Ő földi munkásságáról kellett bizonyságot tenniük, a János által történt bemerítésétől a mennybe való felvitetéséig (Csel 1,21.22). A 12-es számot megtartották, a kivált Iskariótes Júdás helyébe a Szent Szellem vezetése alatt Mátyást választották. Hogy ezt a tizenkettőt az Úr Jézus nem a zsidó rabbik és papok, tehát a vallás elismert vezetői közül hívta el, jele annak, hogy üdvözítő küldetésének elvégzésére egészen új utat választott. fejlődésnél az evolucionisták hite szerint vagy a véletlen - például az ateisták és agnosztikusok esetében vagy Isten - a hinduknál és teistáknál - játssza a főszerepet. Emellette azonban nagyszámú kérdés tisztázatlan marad. Ha zavarba akarjuk hozni az evolúció híveit, akkor meg kell kérdezni őket a nemek keletkezése, a család keletkezése, az érzések - mint szeretet, barátság stb. - keletkezése felől. Az evolucionista nem tud választ adni az okság, az anyag mozgásának, az energia megmaradásának, az energia és anyag egyenértékűségének, a rend, a relativitás stb. kérdésére. Ha ezeket a sorokat tárgyilagosan szemléljük, akkor nincs semmi okunk arra, hogy kételkedjünk Jézus Krisztus szavában: „De az embereket kezdettől férfiúvá és nővé teremtette az Isten.” Napóleon mondta egyszer: „Különös, hogy az ember mindent el tud hinni mindaddig, amíg az nincs benne a Bibliában.” Olyan kijelentés ez, amely fölött nem lehet vitatkozni - mert így van. Az apostolok nevelő iskolája a tanítványoknak mesterükkel való közvetlen személyes kapcsolata volt. Tantétele a szemléltető oktatás és a gyakorlati követés volt. A tanítványok vagy tanulók a közös élmények által hitelreméltó tanúi lettek Jézus Krisztus útjának egészen a keresztig és a feltámadásig és a dicsőség trónján való hatalomátvételig. Izráel jog szerinti Messiáskirályaként jelentette ki magát nekik. A 12-es szám hangsúlyozott, mert arra utal, hogy az Úr Jézusnak a királyi székből áradó üdvözítő munkásságának célja egész Izráel népének megújítása és kiteljesítése. Különleges helyzete volt Pál apostolnak. Ezt a Cselekedetek könyvéből és a páli levelekből ismerjük meg. Pál saját magát „elhívott apostol”-nak (Róm 1,1; lKor 1,1), „Jézus Krisztus apostolá”-nak (2Kor 1,1; Ef I, 1; Kol 1,1; lTim 1,1; 2Tim 1,1), „aki nem emberektől, nem is emberek által, hanem Jézus Krisztus, és az Atya Isten által kapta elhívását” (Gál 1,1), „hírnöknek és apostol”-nak (lTim 2,7), „hírnöknek, apostolnak és tanítónak” (2Tim 1,11), „a pogányok (nemzetek) apostolá”-nak (Róm II, 13) nevezi. Az anyaméhtől fogva való kiválasztása (Gál 1,15) és sajátos elhívása a megfeszített és feltámadott Krisztus tanúbizonyságául, Krisztus teljhatalmú küldöttjévé tették Isten egyetemes üdvterve kijelentésének továbbvitelére a nagy egyenes prófétai vonalon, ti. a zsidókból és pogányokból kihívott Gyülekezet előkészítésében Izráel teljes megszabadítása, és Izráel által az egész világ népeinek megmentése érdekében. Végül majd a telességre jutott Gyülekezet Krisztus központi szerve lesz a világmindenség megújítására és kiteljesítésére. Ebben az előrehaladó fejlődésben Pál apostol lett a vezéregyéniség, és a tizenkettő szolidárisnak jelentette ki magát vele. Az apostol szónak ezenkívül van még egy általános jelentése (= küldött) is a Bibliában (2Kor 8,23; Fii 2,25; Zsid 3,1). 90
