Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 4. szám
Tudod-e, ki írta a Bibliát? Megírásában több ember ven részt: zsidó király és görög orvos, Júdából származó próféta és galileai halász, egyszerű paraszt, kiváló teológus, diplomata, vámszedő... Körülbelül kétezer év alatt különböző emberek írták ezt a 66 könyvet, amelyeket az általunk ismert Bibliában foglaltak össze. A Biblia tehát nem egységes könyv? Nem, sőt inkább könyvtárhoz hasonlít, illetve gyűjteményhez. Szinte hihetetlen, de témája és mondanivalója mégis egy. Könyvei természetesen nem ugyanabban a stílusban íródtak. Sok benne a történetírás, előre- és visszatekintő prófécia, és néhány törvénykönyvet és költői művet is találunk benne, mindenekelőtt az egyik részben szellemi énekeket, a zsoltárokat. Annak ellenére, hogy az idők folyamán majdnem negyven különböző író dolgozott rajta, feltűnően egységes. Nincs negyven különböző mondanivalója, hanem csak egy. Miért annyira fontosak ezek az írások? Ugyanazért, amiért például az ember hallgat a bíróra, mert szavainak súlya van. Magánéletében talán éppen olyan ember, mint bárki más, de ha a bírói emelvényen megszólal, hatalma korlátlan. Ezt a hatalmat nem születésekor kapta, nem nagyszerű fellépésének köszönheti, hanem a törvényhozó államhatalom ruházta rá. FELELETEK a 104. oldal kérdéseire 1. Prédikátor könyve (3. fejezet). 2. Pál apostol (Ef 5,16). 3. A gólyáról (Jer 8,7). 4. Amikor Jézus Krisztus visszajön (Lk 21,24). 5. Izráel helyreállítására nézve (Csel 1,6-7). 6. A gonosz szellemek (Mt 8,29). 7. Heródes (Mt 2,7). 8. Pál apostol Timóteusnak (2Tim 4,6). 9. Az idők jeleit (Mt 16,3). 10. Mindig, minden időben (Péld 17,17). Önmagukban a Biblia írói sem voltak nagyképességű emberek. Péter apostol például soha nem járt egyetemre. Az évszázadok folyamán azonban embermilliók fogadták el szavát, mert erre a különleges feladatra olyan hatalmat kapott, ami különben nem volt meg benne. Olvassuk a Bibliát, és nem azért engedelmeskedünk neki, mintha írói zsenik lettek volna, vagy mert olyan szép a stílusa, hanem azért, mert Isten megbízásából íródott. Miért bízhatunk abban, hogy az Ószövetség íróit Isten vezette? Főleg azért, mert maga a Biblia jelenti ki elég meglepő módon magáról. A legjellemzőbb példáját a 2Pt 1,21-ben találjuk, ahol azt olvashatjuk, hogy „a Szent Szellemtől indíttatva szólaltak meg” az Ószövetség írói, hogy Isten Igéjét hirdessék. Izráel prófétái mindig azt hirdették, hogy beszédeikben nem a saját véleményüket hirdetik, hanem azt, amit Isten megbízásából megértettek, amely alól egyszerűen nem tudták kivonni magukat: „De én ezt válaszoltam: »0, Uram, Uram! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok!« Az Úr azonban ezt mondta nekem: »Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek!« - így szólt az Űr. Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az Úr: »En most szádba adom Igémet!«” (Jer 1,6-9). „így szól az Úr...” hangsúlyozzák (Ezs 1,11 ;18; 3,17; 7,7 stb.), mi ehelyett óvatosabban úgy fogalmaztunk volna: „Véleményem szerint...” Jézus Krisztusnál is ugyanezt a meggyőződést találjuk az Ószövetség isteni ihletettségéről. Zsidó volt, tehát ismerte az ószövetségi írásokat, és mindig egyértelműen Istentől ihletettnek tekintette. Ezért volt előtte tekintély, amelyre sokszor hivatkozott. 114
