Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. szám
Jönnek a megcsömörlöttek Jönnek a vámszedők Aki szomjazik - mondta egyszer Jézus jöjjön hozzám, igyák, vegye ingyen az Elet Vizét! Jöjj és kövess engem - mondta egyszer Jézus az út mentén egy vámszedőnek. S az megindult, mert ez a hívás kincs vonzásánál is erősebb. ... És jönnek, akik megcsömörlöttek, Jézus szavára, sorban, mert éppen elegük van szeszekből és csajokból, diszkó-klubos zajokból, a semmi mámorából, „sehova-utazásból”, közönyös ölelésből, durva, mocskos beszédből, csalárdul telt zsebekből, belül vérző sebekből, szólamok kongásából- szikkadt szomjanhalásból! Jön már megannyi sorstárs Jézushoz - aki Forrás! Forrása kegyelemnek, szép, tiszta szerelemnek, békének, bocsánatnak, megbízható szavaknak, felelős alkotásnak, áldozatvállalásnak, jó, helyreálló Rendnek, minden igaznak, szentnek, jótettek örömének- örök, nagy üdvösségnek. ... S jönnek vámszedők egyre-másra: szülői jóság vámszedői, gyengéd türelem vámszedői, hitvesi hűség vámszedői, gyermeki hála vámszedői, a laza kontroll vámszedői, ifjúság, szépség vámszedői, vak hiszékenység vámszedői, mihelyt meglátják: semmi haszna a világ összes aranyának. Ha jő az utolsó Határnál a végérvényes vámvizsgálat: ott semmi el nem rejthető, ott nem tagadható le semmi; csupaszon, kincseink lerakva kell a határon majd átmenni. Egy az érvényes útlevél: kereszten szerzett bűnbocsánat, s a drága vér, rajta pecsétül. Amennyit erre építettünk, mit erre válaszolva tettünk: annyi kincsünk marad meg végül. Siklós József: „Szádhoz a kürtöt!” című verseskötetből, 1981 98 J ö n n e 1< !
